Содржина: Jégpoén - :D

A tündérszép királykisasszony elhatározza, hogy férjhez megy. De csak ahhoz, aki kiállja a próbát!
Apja ura kihirdeti heted-hét országon, özönlenek is a hercegek, grófok, válogatott cigánylegények. Igen ám, de sorra megbuknak a vizsgán. Egyszer arra jár a szegény vándorlegény, és beáll a sorba ő is. Nevetik is a többiek, hogy mit akarhat itt ez a csóró, hiszen ők sorban kudarcot vallottak.
Mivel azonban mindenki próbálkozhat a vándorlegény is sorra kerül.
- Menjünk ki, sétáljunk egyet a tündérkertben! - invitálja a királylány. Elérnek az ezüstpatak partjára. Ott a tündérszép lány lehúzza az ujjáról a gyémántokkal ékesített aranygyűrűjét, és bedobja a patakba, majd ezt mondja a legénynek:
- Vedd ki, és add a kezembe!
A szegény vándorlegény úgy tesz, ahogy a királykisasszony kérte, mire az megszólal:

- Na végre, az a sok idióta meg mind a patakba ugrott!!!

Egy asszony az éjszaka közepén arra ébred, hogy nincs mellette az ágyban a férje. Felkel, kimegy a hálószobából, és látja, hogy a férfi ott ül a konyhaasztalnál egy üveg Whisky mellett és bánatos arccal bámulja a falat. Kortyol egyet a poharából, majd kitöröl egy könnycseppet a szeméből.
- Mi baj van, drágám? Miért nem alszol ilyen késő éjjel? - kérdezi a feleség.
A férj felnéz:
- Emlékszel, amikor elkezdtünk járni, és még csak 16 éves voltál?
- Igen, emlékszem.
- És arra, amikor az apád rajtakapott minket a kocsija hátsó ülésén?
A nő leereszkedik a férje mellé egy székre:
- Igen, édesem, erre is emlékszem.
- Aztán a fejemhez nyomott egy fegyvert és azt mondta: ''Vagy elveszed a lányomat, vagy gondoskodom róla, hogy 20 évre börtönbe kerülj!''
- Igen, rémlik valami. - feleli halkan az asszony.
- Na,...hát éppen ma szabadulnék!

A medve és a nyuszi sétálnak az erdőben és találkoznak a jótündérrel.
- Mivel ilyen szimpatikusak vagytok nekem, teljesítem három kívánságotokat. - mondja a jótündér.
- Én 10 medvelányt akarok. - mondja a medve.
- Én a legújabb és legdrágább autót akarom. - mondja a nyuszi.
- Én... még 10 medvelányt akarok! - mondja a medve.
- Én pedig.. egy kifogyhatatlan benzinkutat az autómhoz. - mondja a nyuszi.
- Én.. azt akarom, hogy a világ összes medvelánya az enyém legyen! - mondja a medve.
- És neked, nyuszi, mi az utolsó kívánságod?
- Hm... Tudod mit? Legyen a medve buzi.

Két sas ül a szakadék szélén, himbálják magukat. Arra megy a nyuszika megkérdezi:
- Mit csináltok?
- Lazulunk.
- Én is lazulhatok veletek?
- Gyere csak!
Ott ülnek hárman a szakadék szélén, himbálják magukat, lazulnak. Egyszer csak a sasok levetik magukat a szakadékba, nyuszika velük ugrik. Zuhanás közben az egyik sas megkérezi:
- Mondd nyuszika, te tudsz repülni?
- Nem.
- Húúú, de laza!!

Színházba indultunk a férjemmel, és taxit hívtam. Mielőtt a kocsi
megjött, kiraktam a macskát a házból, de azonnal visszaszökött, és
felrohant a lépcsőn. A férjem a macskát kereste, amikor megjött a
taxi. El akartam titkolni a sofőr elől, hogy a ház őrizetlenül marad,
ezért azt mondtam:
- A férjem rögtön jön, csak felment elköszönni az anyámtól. A férjem
néhány perc múlva jött is, beült mellém a taxiba, és azt mondta:
- A vén dög az emeleti szobában az ágy alá bújt. Egy fogassal kellett
kikergetnem.

Réges régen, a tv hőskorában esténként még a nők olvastak fel esti
mese gyanánt. Egy alkalommal, teljesen váratlanul az utolsó
pillanatban a bemondónő rosszul lett, és helyette az egyik férfi
kollégát kérték fel a mesemondásra.
- Szervusztok, gyerekek! - köszönt illendően az ötvenhárom éves
szakállas figura.
- Fecske anyó vagyok... - folytatta, és a korabeli felvételen látszik,
hogy az operatőr megbillenti a statívot a röhögéstől.
A mesélő, nagydarab szakállas figura folytatta:
- ...és épp a tojásaimon ülök... - a korabeli kollégák szerint ekkor a
hangosító, valamint az összes díszletes és kellékes halkan kiosont a
folyosóra, majd összeesett a röhögéstől. Utolsónak az operatőr maradt,
aki a következő mondat után hagyta el a stúdiót:
- ...és a fészekből kilóg a szép villás farkam...

A szilveszteri ünnep környékén Kertváros valamelyik kies 10 emeletes
panel zugában egy erősen beitalozott egyetemista társaság úgy
gondolta, nem ártana a sítáborba való felkészülést egy kis
gyakorlással előkészíteni. Ez a lépcsőház egyenetlenségeit leküzdő
"síelés" (léceken, ahogy kell) egészen addig jól működött, amíg a
kicsit nagyothalló Mari nénit el nem kaszálták az egyik fordulóban.
Sajnos az idős asszony lábát törte, de hőseink csak a mentőket hívták
ki hozzá - bátorságuk már nem volt el is vállalni az esetet.
Igen ám, teltek a napok, nőtt a bűntudat s nem volt mit tenni: irány a
400 ágyas (az egyetemi kórház), Mari nénit megkeresni, bevallani,
jobbulást kívánni, virágot átadni... A nyomozás sikerrel járt, megvolt
az emelet-, kórterem-, ágyszám de ahogy beléptek a helyszínre, ott már
csak egy üres ágyat találtak, behúzva - friss/tiszta ágyneművel. A
társaságon eluralkodott a rémület:
- Marinénit elvitte a combnyaktörés! Gyilkosokká lettünk! Jaj-jaj!
Kis idő múlva, egy nővér érkezett s természetesen kíváncsi volt, hogy
a fiatalemberek mit keresnek az üres kórteremben. Egyikük erőt vett
magán és megkérdezte, vajon hova került el innen kedves öreg
hölgyismerősük, akihez látogatóba érkeztek? Mire a nővér:
- Áá, szegény Mari nénit keresik? Épp most vitték át a pszichátriára,
mivel napok óta azt hajtogatja, hogy őt bizony síelők ütötték el a
lépcsőházban...

Pécs, Nagy Lajos Gimnázium. Buszos osztálykirándulás keretében viszik
a diákokat a kaposvári Csiky Gergely Színház, Dózsa György c.
színdarabjának előadására. A baranyai megyeszékhelyről az út - busszal
- kb. 1-1.5 óra.
Időben el is indulnak, ám a busz defektet kap és a szókimondó
buszsofőrnek egy órájába telik kicserélni a kereket. Így már
természetesen nem érnek oda időben, csak amikor már javában folyik az
előadás. Nosza, annyi baj legyen, a jegyek ki vannak fizetve, a helyek
fenntartva, mind a negyven ember, élén sofőrünkkel megpróbálja
laposkúszásban elfoglalni a székeket. Az előadásnak pont ebben a
pillanatában ér a szövegkönyv ahhoz a részhez, amikor a jobbágysereget
verbúváló Dózsa így kiált fel:
- Hol késtetek, Parasztok?
Mire hősünk magára véve a felszólítást, így vág vissza:
- Hát b... m.. az anyád, lerobbant a buszunk, te kö.g!!!

- Mi volt a különbség a 4 éves Bach és a 4 éves Mascalni között?
- Az, hogy Bach már tudott Mascalni, viszont Mascalni nem tudott Bachni.

Az anya nyulat készített az újévi ebédre, amelyet az apa saját maga vágott le. A gond csak az volt, hogy a gyerekek nagyon szerették a nyuszikat, így nem mondták meg nekik az igazat. Ebéd közben a kisfiú, aki nagyon jóízűen eszi a nyulat, megkérdezi:
- Apa, milyen hús ez?
Az apa büszkén mondja:
- Találd ki... adok egy tippet... az anyátok néha szokott így becézni engem!
Ekkor a kislányuk mindent kiköp a tányérba, és azt mondja a testvérének:
- Úristen, nehogy megedd, ez egy fasz!

Elmegy a parasztbácsi a falusi orvoshoz.
-Paraszt bácsi, mit evett tegnap reggelire?
-Szalonnát meg hagymát lyányom.
-Ebédre?
-Jáó csülkös bablevest.
-És vacsorára? Jáó nagy adag rántettát, szalonnával alásütve.
-És hogy áll a koleszterinje?
-Mint a cövek doktornő, mint a cövek.

Él a városban egy kisveréb, aki nagyon menőnek érzi magát, mindig kitalál
valami őrültséget, hogy bizonyíthassa, ő itt az ász. Most épp azt vette a
fejébe, hogy a legközelebb arra járó motorossal szembe repül, és csak az
utolsó pillanatban tér ki.
Nem is kell sokat várnia, jön, dönget az ipse a nagy motorral, kisveréb
elkészül, és husss! Hihetetlen sebességgel repülni kezd. De elvéti a
dolgot, és paff! felkenődik a motorosra, elájul.
Az ember megsajnálja, hazaviszi, beteszi egy kalitkába, tesz mellé
kenyeret, vizet, majd elmegy otthonról. Kis idő múlva felébred a madárka,
és körbe néz.
- Kenyér...víz...rácsok...BASSZUS, MEGÖLTEM A MOTOROST!

Egy cigány kisfiú kérdezi az apját:

- Mondd apám, hát mi az a demokrácia?

- Hát a demokráciánk kisfiam az, amikor már feléltük pár nap után a
segélyt, jogosan elvesszük a gádzsók pénzét.


Kisfiú elgondolkodva kérdi:

- És a gádzsók nem haragszanak ezért?

- Dehogynem, de ezt nevezzük rasszizmusnak.

A medve, a róka és a farkas
elmennek a munkanélküli hivatalba, munkát keresni, mert nagyon éheznek.
Az ott dolgozó SZAKEMBER ki is közvetíti o›ket a megfelelo› helyre.
A rókát egy baromfiudvarba segíto›nek, a farkast egy birkanyájhoz szintén
segíto›nek, míg a medvét egy téglagyárba melósnak.

Eltelik két hét, találkoznak
A róka hülyére verve, csont soványan, a farkas szintén, a medve pedig szépen
kigömbölyödve.
Ki-ki elmeséli, hogy vele mi történt.
- Két napig jól ment sorom, -mondta a róka, de mikor a gazda rájött, hogy én
tizedelem az állományt, akkor fogta a kapát, kaszát, kutyát és mindent,
amivel ütni lehet, egyszóval helybanhagytak. Azóta is alig ettem valamit.

Azt mondja a farkas,
-Ugyanígy jártam én is, két napig Hawaii, aztán mikor a pásztor rájött, hogy
miért hibádzanak a birkák, hát kaptam én is mindent, csak jó szót nem. Azóta
se ettem semmit, mert még a fogaimat is kiverték....
Mire a medve:
- Nézzétek gyerekek, nekem nem lehet okom a panaszra, a téglát nem lopják, a cigányokat meg nem számolják......

Nagypapa mesél húsz év körüli unokájának :

- Fiacskám! Amikor én ilyen idős voltam, mint te, a barátaimmal Párizsban

voltunk és nagyon jól szórakoztunk. Minden délben a legjobb éttermekben

ebédeltünk. Végigettük az étlapot, és a legjobb borokat ittuk hozzá. Amikor

jóllaktunk, fizetés nélkül távoztunk. A vendéglős és pincérek persze utánunk

jöttek reklamálni, de jól elvertük őket.

Délután felkerestük a kocsmákat: finom francia borokat, pezsgőt és konyakot

ittunk. Amikor jól berúgtunk, fizetés nélkül távoztunk. A kocsmáros és

pincérek persze utánunk jöttek reklamálni, így őket is jól elvertük.

Esténként elmentünk a kupikba, minden kurvát megdugtunk. Amikor kiszórakoztuk

magunkat, elindultunk, persze itt se fizettünk. A madame és a felvigyázók

persze utánunk jöttek reklamálni, de őket megint csak elvertük.

Éjszaka kipihentük magunkat, majd másnap újra kezdtük a kört. Ezt így

csináltuk minden nap, míg Párizsban voltunk a haverokkal.

Az unokát nagyon feldobja ez a programlehetőség, összeszedi a haverokat, mesél

nekik a nagypapa Párizsi kalandjairól és elhatározzák, hogy ők is kimennek

szórakozni. Két hét múlva hazajönnek. Az unoka alig él, keze lába törött,

feje bekötve.

- Mi történt veled, fiam? - kérdi a nagypapa.

- Elmentünk a vendéglőbe, bekajáltunk, beittunk, le akartunk lépni, erre a

vendéglős megvert, mint egy lovat. Sebaj, délben elmentünk egy jó kocsmába,

finom francia borokat, pezsgőt és konyakot ittunk, ám amikor fizetés nélkül

le akartunk lépni, a kocsmáros és a haverjai irgalmatlanul megpofoztak. Este

elvánszorogtunk egy kupiba, a nap fénypontjaként keféltünk egy jót.

Megpróbáltunk lelépni fizetés nélkül, de a stricik kegyetlenül elvertek,

ráadásul elszedték minden pénzünket. Nagyon rossz volt!

- Sajnálom kisunokám. Kivel utaztatok?

- A Neckermannal, nagypapa.

- Őket nem ismerem, mi annak idején az SS-el voltunk