PowerPlay Magazine

A Lovász Laura vezette magyar válogatott hosszú idő után hódította el ismét a világbajnoki elsőnek járó serleget. A torna érdekessége, hogy a döntőig vezető út sokkal nehezebb volt, mint maga a finálé.

A csoportmeccsek akadályait hibátlanul teljesítette a válogatott, így csoportelsőként várhatta a nyolcaddöntőt. A kieséses szakasz első fordulójában könnyed, 35 pontos győzelemmel hívták fel a riválisok figyelmét, hogy ismét érdemes számolni a magyar együttessel. A következő, portugálok elleni meccsen majdnem eltékozolta a csapat az előnyét az utolsó negyedben, de végül egy egységgel a luzitánoknál is jobbnak bizonyultunk. A Kína elleni elődöntőben a végjáték egy kicsit kényelmesebb volt, hiszen a dudaszóban értékesített ázsiai tripla is csak annyit jelentett, hogy négy pontra zárkóznak, ami természetesen kevés volt a döntőhöz. A döntőhöz, ami egy negyedig tartott. Az első felvonást a csehek ugyan megnyerték eggyel, de a másodikban 21 (!!) pontot vertünk rájuk, így a lényegi kérdések eldőltek. A biztonság kedvéért, azért a 3. negyed után +19-nél még megnyomták a srácok a záró etapot és 11 ponttal dobtak többet ellenfelüknél. A vége pedig magabiztos, 30 pontos győzelem és világbajnoki cím! Ez az elsőség pedig azért is nagyon fontos, hiszen utoljára a 4. szezonban ünnepelhettünk kosárlabda világbajnoki aranyat a legmagasabb szinten.

Természetesen a csapatot aranyig vezető menedzsert, Lovász Laurát is faggattam egy kicsit.

A vb előtt gondoltad volna, hogy ilyen teljesítményt érhet el a csapat?

A miénk lett a nehezebb ág, rajtunk kívül Portugália, Kína, Lettország és Irán képviselt komoly erőt, a másik ágon Lengyelország nagyon fáradtan érkezett, így onnan csak 2 csapat: Szlovákia és Csehország számított igazán esélyesnek. Ebből a szempontból nézve az aranyérem távoli célnak tűnhetett. A másik fontos tényező azonban, hogy több játékosunk is 99-100%-os állapotban várta a startot, és reméltem, hogy egyszer sem kell nagyon magasozni a selejtezők alatt. Emiatt a 4 közé jutásban bíztam. Ahogy teltek a napok, úgy vált a helyzet egyre jobbá: látszott, hogy elkerülhetjük Kínát egészen a négy közötti meccsig, és szinte folyamatosan tudtunk tartalékolni, a legjobb 5 játékosunknak alig kellett játszani.

A Portugália és Kína ellen meccset élőben nézted? Ha igen, mennyire izgultál a vége fele?

Nagyon későn kezdődtek a meccsek, és lehetett léptetni a közvetítést. Így szívinfarktust nem kaptam, pedig szoros meccsek voltak :)

A döntő alatt mikor hitted el, hogy megvan az arany?

A második negyedben váltottunk taktikát és rettenetesen megszórtuk őket - ott már eldőlt a dolog.

Mik a tervek erre a szezonra?

Ez a VB is a fiatalítás jegyében zajlott, hat 20 éves jött, közülük négyen a VB-re is. Most még többen jöttek, és közülük is lesz, aki a VB-re is jöhet + a két másik 21 éves. Valószínűleg a miénk a létező legalacsonyabb átlag-életkorú felnőtt-csapat. Ez cél volt, ebben látom a jövő zálogát, mert az összhang-építés nagyon lassan megy. Ez csökkenti az esélyeinket, ha a legjobb 8-10 játékosunkból többen kiesnek sérülés miatt. Ha teljes csapattal megyünk a VB-re, akkor a négy közé jutás most is realitás, a többi pedig azért a szerencsén és a tudáson múlik.;)

A móka és kacagás után térjünk át egy kissé sötétebb vb-re. Az U19-es válogatottnak az elmúlt időszakban nem úgy ment, mint ahogy szerettük volna. A 9. és 10. szezonban is mindössze a 10. helyre ért oda a gárda, ami kicsivel gyengébb eredmény volt előtte megszokottakhoz képest (7. és 3. hely). A robbantás azonban nem váratott magára, hiszen tavaly a 2. helyre ért oda a magyar csapat, így a szurkolók joggal várták, hogy idén is hasonló produkciót nyújt majd a gárda.

A csoportmeccsek után jó teljesítménnyel, 4-1-es mutatóval bejutott a csapat a kiesési szakaszba, ahol Spanyolország volt az ellenfél. Sajnos ilyen végeredményre kevesen számítottak. Hiába a csapaterő fölény, hiába a fontosság fölény, valami nem működött jól azon az október 13-i napon. A végeredmény 71-70 oda, az U19-es gárda pedig elbúcsúzott a világbajnokságtól. Bár imádom szívatni nbasportfan19-et, főleg mivel Tőlem és Dávidtól vette át a stafétabotot az U19-nél, sajnálom, hogy ez a félresikerült vb a lemondásával ért igazán véget.

Nbasportfan19 sajnos nem nyilatkozott nekem, pedig még egy amatőr kosárbajnokságba is beszerveztem, amely dollármilliókat jelent neki évente. Innen is láthatjuk, hogy nem minden a pénz. Helyette az eddigi segéd, a mostani szövkap DortmundFan vázolta az elképzeléseit a jelenlegi szezont illetően.

Picit gyengébb az idei keret a tavalyinál, vannak nálunk erősebb válogatottak, ám egyiktől se vagyunk annyira lemaradva, hogy ne legyünk esélyesek az éremszerzésre. Minimális célkitűzésnek csak a rájátszást merném kitűzni, de ez tényleg csak a minimum, bízom benne, hogy többre is képesek lehetünk.

Végül, de nem utolsó sorban lessünk rá a legfiatalabb lurkókra. A szemtelen serdülőkre. Az elátkozott gyerekekre. Azokra, akik szinte mindig ott vannak, de mégsem eléggé. Jöjjön az U17-es csapat vb-jéről szóló beszámoló.

A csoportmeccseken essünk túl gyorsan. 4-1-es eredmény, második hely és kieséses szakasz. Első meccs a litvánok ellen, ahol a 3. negyed végéig lehetett izgulnivalónk, de aztán a záró etapban nyolc pontot vertek a srácok az ellenfélre, így végül 10 egységgel jobbnak bizonyultunk. Jött a negyeddöntő és Kína, egy kis Trónok Harcás „Vörös Násszal” megspékelve. Kivégzés és 26 pontos magyar siker. Az elődöntőben is hasonló volt a forgatókönyv, ezúttal a lettek kaptak ki 22 egységgel. Két harmadik és egy második hely után itt volt az esély, hogy a legfiatalabb korosztály megnyerje első aranyát. Sajnos a fináléban nem jött ki jól a lépés és végül 30 pontos vereség lett a vége. Ettől függetlenül az U17-es gárda jelezte, hogy továbbra is a világ elitjébe tartozik.

A tornáról és az idei szezonról vanbasten13-at kérdeztem.

Gondoltad a torna előtt, hogy ilyen jól szerepel majd a csapat?

Nem. Mivel csak kényszermegoldás voltam idén a posztra, így más volt a legfontosabb prioritás, mint a végső győzelemre törekvés, de azért a minimum 8-ba jutás elvárt cél volt a csapattól.

Mi állt annak a hátterében, hogy ilyen könnyedén jutott el a csapat a döntőig?

Óó, ha erre tudnám a választ, akkor nem lenne ennyi ősz hajszálam. ;-) A két nagycsapat ellen (Kína, Lettország) sikerült sikeres taktikát állítanunk, de ennek nem szabadna teljes magyarázatnak lennie a könnyed, nagyarányú győzelmeinkre. Valószínűleg egy kis szerencsénk is volt.

Mennyire voltál a csalódott a döntő miatt, illetve mennyire frusztráló, hogy nem akar összejönni az arany?

Már elengedtem. Az első években még jobban bántott, hogy nem arany színű az érmünk, idén a fentebbi körülmények miatt már nagyon örültem az ezüstéremnek is. Egyáltalán nem értem meg csalódásnak, talán az odavezető út miatt sem. Ervin szerintem nehezebben viselte, de ő még "kezdő" a pályán, lesz még bőven lehetősége a fémgyűjtésre.

Mik a tervek idén?

A csapatnál nem tervezünk nagyobb változást, csináljuk azt és úgy tovább ahogy eddig is a legjobbnak és a legcélravezetőbbnek tartottuk. Ervin idén nem maradt le a jelentkezésről, így ő lesz a taktikai felelős, én visszaülök megint a hátsó sorokba és molyolok a táblázataimon, gyűjtöm, figyelem a következő nemzedéket, de ha bármiben segítségére lehetek, természetesen ott leszek neki, illetve a csapatnak.

Mégegyszer gratulálunk a sikeres világbajnokságért. Reméljünk ebben a szezonban még jobban szerepelnek majd a válogatottjaink!