PowerPlay Magazin

Bevallom, nem sűrűn változtatom a taktikai beállításokat, pedig volt idő, amikor napi szinten állítgattam. Mostanság nem játszok fontos meccseket, már csak a VB-n fontos számomra a győzelem. Persze ez rátok nem érvényes, hisz azért játszotok, hogy feljebb vigyétek a csapatotokat! A játékosaitokon kívül, pont a taktikai beállításokkal lehet növelni a győzelem valószínűségét.

Lehet felesleges erről cikket írni, hisz a taktikai beállítások viszonylag egyszerűek – talán túlzottan is egy ilyen játékhoz – és nem adnak túl nagy mozgásteret a menedzsereknek. De sok olyan menedzser van, aki még arról sem tud, hogy lehet meccsközben változtatni a taktikán… Ezért úgy gondoltam, megosztom veletek, amit erről a témáról tudok. Megköszönném, ha a cikk alatt ti is beírnátok, hogyan szoktátok használni – akár más sportoknál is (mivel a cikkben a hokiról lesz szó).

Mérkőzés fontossága

Anno, a játék elején csak három fontosság állt rendelkezésünkre, ez később ötre bővült. 
Ez a beállítás nagyon szorosan összefügg a sorok számával (és természetesen a soronkénti jégidővel). Nem is értem miért nincsenek ezek a beállítások közvetlenül egymás alatt… Ezeket a beállításokat érdemes egymáshoz hangolni, én igazából egy beállításnak tekintem őket. Viszonylag finoman lehet velük megregulázni a csapat erőbedobását és erőnlétpazarlását. Ezeket a beállításokat ideális esetben akkor tartom tökéletesnek, ha 1 góllal nyert a csapatom, mert akkor pont annyi erőnlétet használtam el, amennyi szükséges volt.

Minél magasabb fontossággal játszunk, annál több erőnlétet veszítenek a játékosok.
25% játékidőnél egy meccs alatt ennyit:

Ennyi százalékkal lesznek gyengébbek a következő meccsen. Ha egész szezonban magasozunk, akkor a rájátszásban a játékosaink már csak az önmaguk árnyékaként játszanak majd. Az erőnlét spórolás az egyik legfontosabb eleme ennek a játéknak. Ezért fontos tisztában lenni a lehetőségekkel.
A példákban normál fontossággal kezdjük a meccset, de ez csak példa. Mindig az ellenfélhez mérve kell mindent beállítani és azzal is kell számolnunk, megeshet, hogy ugyan ezt teszi az ellenfél is.

Egy klasszikus beállítás példáját látjuk. Ha vesztésre állunk növeljük a fontosságot, ha vezetünk, akkor visszaveszünk, és ha döntetlenre áll a meccs, akkor marad az eredeti beállítás.  

A 2. példában már egy kissé kifinomultabb beállítást láthatunk.  Csak akkor növeljük a fontosságot, ha még van esély fordítani a meccsen. Példánkban 4 gólos hátránynál már nem pazaroljuk az erőnlétet. Másrészt viszont 1 gólos vezetés esetén sem veszünk vissza a fontosságból, mivel a jégkorongban 1 gól nem gól.

Ha fontos meccsről van szó, akkor a „vesztésre állsz” beállításánál használhatjuk bátran a nullát is, hogy döntetlen részeredménynél is növeljük a fontosságot.

A beállításoknál használhatunk negatív számokat is egész -9-ig. Ez bővíti a lehetőségeinket. Ha pl. még biztosabbra akarunk menni és nincs nyugtunk az 1 gólos vezetésnél sem.

De a negatív számokat főleg olyankor használjuk ki, ha pl. vezetésnél kétféle beállítást szeretnénk használni. A példánkban gyengébb ellenfél ellen játszunk, és normál fontossággal biztosra vesszük a győzelmet. Ilyenkor érdemes beállítani, hogy kisebb vezetésnél (1-3) alacsonyra váltsunk, még magasabb vezetésnél nagyon alacsonyra.

Mivel nullát és negatív számokat is használhatunk, ezért előfordulhat, hogy a két beállítás veri egymást. Ezért még egy dolgot érdemes tudni a taktikai beállításokról. A rendszer sorba veszi ezeket, és ha a második érvényteleníti az elsőt, akkor a második szerint változik a beállítás.

A rendszer a fenti beállításnál döntetlennél beállítja a magas fontosságot (vesztésre állsz), majd továbblép és a „vezetsz” beállítása szerint alacsonyra állítja. Döntetlen esetén tehát alacsonnyal folytatjuk a meccset. Ugyan így működik, ha a negatív számok használata miatt van átfedés a két beállításban.

Bizonyos esetekben ezt az átfedést is ki lehet használni. A fenti példában a második harmad úgy van beállítva, hogy ha már eldőltnek látjuk a meccset (legalább 3 góllal vezetünk, vagy legalább 3 góllal veszítünk), akkor nagyon alacsony fontossággal spórolunk a játékosok erőnlétével. Ha még nincs eldőlve, akkor normál fontossággal folytatjuk.  Ezt a VB-n gyakran használom a csoportmeccsek alatt, mikor kell a pont, de nem minden áron.

Sorok száma és a jégidő

Az erőnlét spórolás másik eleme a jégidő. Minél kevesebbet játszik egy jó játékos egy meccsen, annál kevesebb erőnlétet veszít. De egyúttal annál gyengébb teljesítményt nyújt a csapat a meccsen. Ezért nem érdemes egyforma erősnek rakni össze a négy sorunkat. Mindenképp érdemes csinálni egy erősebb sort és egy gyengébb sort a rendelkezésünkre álló játékosokból. A legjobb sor jégidejével (ésszerűen) spórolni kell, míg a gyengébbeket játszatni kell minél többet (ha a részeredmény megengedi).

Minden konkrét ellenfélhez érdemes külön beállítani, vagy (ha van PRO csomagunk) három-négy fajta elmentett beállítást variálni az aktuális ellenfél ereje szerint.

Az erősebb, de verhető ellenfél ellen három legjobb sorral érdemes kezdeni, majd ha eldőlt a meccs, akkor bevetni a negyedik sort és lehúzni az első sor jégidejét.

A gyengébb, de nem veszélytelen ellenfél ellen meg lehet fordítani az előző példát. Négy sorral kezdeni és csak akkor húzni le három sorra, ha nem alakul jól a meccs.

Sokkal erősebb ellenfél ellen a legerősebb sorunkat érdemes beállítani negyedik sorként és csak akkor küldeni őket a jégre, ha csoda történik és esélyes a pontszerzés a második harmad után.

Sokkal gyengébb ellenfél ellen pedig a legerősebbek legyenek minimum jégidővel az első sorban és a negyedik sor kapja a legtöbb időt a jégen.

A hosszabbításban nem veszítenek a játékosok erőnlétet, ezért mindenképp három sort játszunk minél több időt adva a legjobbaknak.

A jégidő és a fontosság külön-külön is viszonylag sokféle beállítást tesznek lehetővé. Együtt használva akár finoman is behangolhatjuk a meccset.
Pl.:

1-el veszítünk – három sorra váltunk
2-el veszítünk – három sor + magas fontosság
3-al veszítünk – három sor + nagyon magas

Akár négyféleképpen is változtathatjuk a csapat erejét minden harmad után. Persze, néha jól jönne még több lehetőség, de hát ez van.

Játékstílus, emberelőny, emberhátrány

A taktikák használatának több szempontja is van, melyek sokszor ütik egymást. Sőt, esetenként ellenünk fordulnak, még akkor is, ha tökéletesen választjuk meg őket. ettől függetlenül hosszútávon a jó taktikaválasztás a csapatot előre viheti.

Sajnos az utolsó (már nagyon régi) fejlesztések túlbonyolították a taktikázást. De nézzük meg az összetevőket egyenként.

Taktikák összhangja.

Minél magasabb, annál jobban tudják a játékosok játszani, de a számszerű hatását nem sikerült senkinek kiderítenie. Csak tippelni lehet, hogy legalább annyi hatása van egy 100%-os összhangnak, mint az ellentaktika hatása. Elméletileg mindenki elérheti az összes emberelőnyös és emberhátrányos taktikánál a 100 közeli összhangot, de sokáig tart és célzottan kell a dologgal foglalkozni.
A játékstílusnál ez még lassabban megy, és csak olyanok tudják feltornászni mind a 6 taktikát 100% közelébe, akik nemzetközi kupákban és nemzeti kupában is folyamatosan messzire jutnak. A többieknek talán az 5 taktika a felső határ. A leggyorsabb módszer ennek eléréséhez, ha folyamatosan 1 taktikát játszunk, még 90% fölé nem jutunk, utána egy másikat nyomunk felfelé, miközben az elsőt szinten tartsuk. és így tovább…

Ellentaktikák.

Minden taktika ellen van egy hatásos ellentaktika. Ezek már nagyon rég ki lettek derítve és statisztikailag bizonyítva vannak. Ez nem azt jelenti, hogy ha eltaláljuk az ellentaktikát, akkor nyerünk, csak növeljük az esélyét kb. 25%-al. Viszont (szintén megfigyelések alapján), megnő az esélye annak is, hogy a kapusunk csütörtököt mond… Ezért erősebb csapatok ellen bátran lehet betalálgatni, de gyengébb csapatok ellen inkább elkerülném.
A speciális formációknál is működnek az ellentaktikák, de sokkal kevésbé érzékelhető a hatásuk, hisz emberelőny – hátrány sokkal kevesebb percig van, mint normál játék.
Az taktikák így verik egymást:

Támadóerő és védőerő.

A játszott taktikának hatása van a támadásunk és védekezésünk erejére is. Ez véletlenül derült ki, amikor bevezették az új taktikai beállításokat. Elfelejtették ugyanis kivenni a taktikák hatását a meccsriportból, így kb. egy hétig úgy jelentek meg a meccsriportok, hogy bizonyos taktika mellett magasabb volt a védekezés ereje, más taktikánál meg alacsonyabb, stb. Aztán persze „javították”, de a szemfülesek már érkezték kiszámolni a hatást.

Nem túl nagy az összhatás, hisz, amit nyerünk a támadásban, annyit veszítünk a védekezésnél és fordítva. De mégis elmondható, hogy azoknak a csapatoknak, melyeknek erősebb a támadójátékosai, mint a védői érdemes gyakrabban a támadóbb játékstílusokat játszani (elsőként ezekben növelni az összhangot).

A taktikai beállításoknál is érdemes beállítani taktikaváltást vesztésre állás esetére, akár minden harmadra más taktikát. természetesen a beállításokat érdemes időnként változtatni, hogy ne legyünk könnyen olvashatóak az ellenfél számára. Akár vezetés mellett is válthatunk taktikát, ha számolni lehet azzal, hogy az ellenfél változtat. És itt is használhatunk negatív számokat, bár nem látom sok értelmét.

Kapuscsere

Már említettem a kapusnapot, amiről a fejlesztők megesküdtek, hogy nem létezik…
Akárhogy is van, ha a kapus rosszul véd, érdemes lecserélni, ha van kire. Természetesen vannak olyan esetek, hogy a rosszul védő kapus a második harmadtól lezárja a kaput és gyakran előfordul az is, hogy kapuscsere után a második kapusunk sem véd jobban, mint az első. De átlagban jobban járunk, ha lecseréljük – feltéve, hogy a második kapusunk nem sokkal gyengébb.

Én szinte mindig így állítom be. A”vesztésre állsz”, „vezetsz” lehetőségek túl sok fals eredményt adnak. Attól, hogy nem állok vesztésre, még a kapusom lehet, hogy 5 lövésből 2 gólt kapott… A védési hatékonyság az első harmad után még kevés lövésnél eléggé csalóka és felesleges cseréhez vezethet, ezért az első harmad utánit mindig kapott gólokra állítom be. 2-re vagy erős ellenfélnél 3-ra. Második harmad utánit meg mindig hatékonyságra.  86%-ra, válogatottnál babonából 85%-ra szoktam.

Kapus lehozatal nálam automatikusan mindig be van állítva.
Nagyon ritka az a eset, mikor a továbbjutáshoz elég egy góllal elveszteni a meccset, de kétgólos vereségnél már nem jut tovább a csapat – csak ilyenkor nem jön le a kapus.

Kíváncsi lennék, mit szoktok máshogy beállítani? Mi az, ami más sportokban is használható?

A cikksorozat többi részei:

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 1. Hová essünk ki?

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 2. Interview az Íjásszal

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 3. Kivel fogunk játszani?

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 4. Miként csökken a karrier hossz?

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 4½. Miként csökken a karrierhossz? II.

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 5. Alkalmazottak

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 6. Karbantartó központ

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 7. Mire jó a stadionunk?

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 8. Teljes fiatalítás

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 9. Húrelmélet

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak -10. Adatbázis

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 11. Szponzori ajánlatok

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 12. Felkészülés

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 13. Oktatási központ

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 14. Taktikázás