PowerPlay Magazin

Ez a cikksorozat főleg az elvetemült menedzsereknek szól, olyan dolgokkal foglalkozik, amiket nem találtok meg az útmutatóban, viszont egyszerű, vagy hosszú távú megfigyelésen alapszanak. Statisztikák, képletek, működési elvek, elméletek. Nem kell készpénznek venni, de érdemes rajtuk elgondolkodni.

A cikk születésének érdekes a története. Mivel anno, mikor még alig volt valakinek kiépítve multifunkciós lelátó, még nem igazán tudtunk erről semmit. Szerettem volna egy cikket írni arról, hogy mennyire nem érdemes pénzt ölni a stadionépítésébe - mert, hogy ez volt az érzésem... Persze alá akartam támasztani matematikailag is, így elkezdtem számolgatni. Pont ekkor írt nekem Robin, hogy jó lenne írni egy cikket a stadionépítés fontosságáról - és mivel az előző interjúnk jól sikerül, szeretné, ha erről én készítenék vele interjút... Én meg válaszoltam, hogy épp az ellenkezőéről írok cikket.
Ebből aztán elég hosszú vita lett, majd abban maradtunk, hogy ő készít interjút velem és saját magával, ahol kifejtsük a véleményeinket. Persze közben már a számolgatásom rávezetett arra, hogy hosszútávon a legmagasabb szintű lelátók építése kifizetődő...

A cikk csehül és szlovákul íródott, a lefordítása egy rémálom volt - Robin szófordulatait szinte lehetetlen hűen lefordítani, ráadásul nagyon bőbeszédű .
A cikk születése közben az alapítók bevezették az etikai kódexet,  melynek néhány cikkelyével hangosan nem értettem egyet, így vlady kirúgott a szerkesztők közül - ezért végül codric adta ki a cikket.

Mire jó a stadionunk?

 

Ha két ember ugyan azon munkálkodik, jóformán soha nem ugyan az az eredménye. Ha két ember ugyan azt vizsgálja, jóformán mindig más-más szemszögből látják a dolgokat, és akár mindkettőjük juthat helyes következtetésekre. De mi a helyzet akkor, ha ugyan abba gondol bele ezer ember?  Akkor ezer szemszögből látják? Nem feltétlenül, de még így is sokféle eredményre jutnak. Lesznek nagyon pontos következtetések, és lesz sok helytelen és félrevezető is. Mindig a helyesből lesz kevesebb (mivel igazság csak egy van). A következtetések többségében a féligazságok összes variációja jelen lesz, egészen a teljesen téves irányokba futó eszmefutásokig.

Helyes megoldás közben csak egy lehet, és ennek egyúttal egy objektív útmutatóként is kell működnie. Nincs ez másképp akkor sem, ha a PPM-ben a jégkorong stadion építéséről van szó. Ennek ellenére bemutatunk ma nektek mindjárt kettő, némileg eltérő szemszögből látott véleményt. Egyben bemutatunk két megoldási javaslatot, melyeket Emzet és Robin Archer tár fel előttetek. Nem szükséges feltétlenül elítélni egyik megoldást sem, mert a feladat csak első ránézésre egyszerű, viszont az igazság az, hogy ki kell választanotok egy utat, melyhez tartsátok majd magatokat a stadion fejlesztés terén. És ezt tudja a két alanyunk is, ezért osztják meg velünk következtetéseiket ehhez az érdekes témához.

 

Miért pont most hozakodtatok elő a stadion építés kérdésével?

Emzet:

A saját csapatomon látom, hogy a bevételek és a kiadások kezdenek egálba jönni. Ez már a harmadik szezon, hogy kb. egyforma ÖCsÉm van a szezon végén, így kb. egyforma szponzor ajánlat jött az előzőhöz képest. Viszont a kiadásaim egyre csak növekednek. Egyre nehezebb pénzt összeszedni a fejlesztésekre, játékos vételre. Ezért elkezdtem újabb bevételi forrásokat keresni. Így a stadion is szóba jött. Őszintén bevallom, hogy elsőre csak feleslegesen kidobott pénznek gondoltam a stadionépítést, de ennek ellenére nekiálltam pontosan kiszámolni. Többek között azért is, mert látom, hogy viszonylag sok menedzser bővíti a stadionját, és nem akartam elhinni, hogy nem számoltak volna utána egy ekkora befektetésnek.  Végül rájöttem, hogy ha elég nagy lelátókba fektetek bele, akkor 5-6 szezonon belül megtérül. És ettől a pillanattól tiszta hasznot fog hozni. Természetesen a mostani stadionom is hoz hasznot, de ez is, mint a valóságban, úgy működik, hogy ha nagyobb hasznot akarok, akkor először költeni kell rá. Az én esetemben ez nehéz szülés lesz, mert összeszedni annyi pénzt, hogy több lelátót is építhessek egyszerre, sajnos lehetetlen számomra.

 

Robin Archer:

Pont most a legjobb ezzel a témával előhozakodni, mert olyannyira elterjedtek a pletykák, féligazságok és hazudságok a stadionépítéséről, hogy már valakinek „megálljt kell parancsolnia".

Ahogy a PPM jégkorongnak 3 fázisa van (hogy mi is Robin szerint a 3. fázis azt a vele készült Interjúban olvashatjátok) , melyeket pénzügyileg pontosan lehet definiálni, úgy a Stadionépítésnek is 3 szakasza van, melyek egyértelműek, és logikusak.

 

1. szakasz a Stadion kiépítése 2000 férőhelyre Nagy állóhelyes lelátókban (NÁL). Erre a szakaszra a rövid építés idő, a lelátókba, és kiegészítőkbe invesztált befektetés gyors megtérülése, alacsony napi költsége megbízható alapot ad a TV-jogdíjakról való tárgyalásoknál a kezdeti szezonokban (mondjuk a csapat 1.-3. szezonja).

 

2. szakasz a Stadion kiépítése 2000-ről egészen 6000 néző számára. Többségében átmeneti jellegű lelátókban (átmeneti a NÁL és a háromemeletes multifunkciós lelátok - MF3 - között), tehát nagy ülőhelyes lelátókban (NÜL), MF1, vagy akár MF2-ben. Ebben a szakaszban már nehézségekbe ütközik a lelátók építésére való pénz előteremtése, mivel az ülőhelyes lelátók és az MF tribünök már nagyságrenddel drágábbak a nagy ülőhelyes lelátóknál, mind a felépítés ára, mind a karbantartási díjak. Továbbá a lelátók felépítése időigényesebb, mikor is hosszú időre nélkülöznünk kell az új befogadóképességüket. Ráadásul nem elég gyors a befektetésünk megtérülése, mivel az építésükkel tovább csökkentjük a Stadionunk már így is kevés férőhelyét, így elesve a jegybevétel egy részétől. Állítom, hogy ezen a szakaszon túl kell jutnunk legkésőbb a hetedik PPM szezonunk végéig (a csapatunk létrejöttétől számolva). Azelőtt, hogy a PPM jégkorong második fázisának hatásai elérik a csapatunkat.

 

3. szakasz, azaz a Stadion befogadóképességének növelése 6000 fölé. Már kizárólag a MF lelátók, gyakorlatilag csak MF2 és MF3 lelátók építésének időszaka. Tekintettel a pénzügyi lehetőségeinkre, kizárólag a jegybevételekből, melyeket az előző időszakban (általában az új lelátók építését megelőző szezon alatt) termelt ki a Stadionunk. Ez a szakasz a Stadion maximális befogadóképesség elérésével ér véget, azaz 20 000 férőhellyel.

 

Az 1. és 3. szakasz önfinanszírozó (az építésükre szükséges pénzt a jegybevételekből tudjuk fedezni). Ugyanis a 6000 férőhely feletti Stadionoknál feltételezhető a jegybevételekből az az +50 millió szezononként, ami szükséges az MF lelátók folyamatos építéséhez. 6000-nél alacsonyabb befogadóképesség ugyanis nem hoz elegendő jegybevételt, ezért a lelátók építése vagy lassú - amennyiben MF lelátókban gondolkodunk (nagyon hosszú időtartalom, építés kétszerre), vagy nem hatékony - alacsonyabb szintű lelátóknál. Ezért határoztam meg ezt a 6000-es határt (amit matematikailag modelleztem is), mint az önfinanszírozás alsó határát úgy, hogy a a Stadionba fektetett pénz, pénzt csináljon, legkésőbb egy szezonnyi késéssel.

 

Ne feledjük, hogy a Stadionunk kizárólag a második szakaszban nem önfinanszírozható (mikor is szükséges invesztálni belé más forrásokból is, nem elég a jegybevétel), miközben ez sajnos úgy van időzítve, hogy a Stadionépítésnek ebbe a szakaszába pont akkor lépünk be (és közületek sokan pillanatnyilag itt tartanak), mikor csapatunk kasszájából kezd eltűnni, amíg teljesen el nem tűnik, a befektethető szabad tőke. Azaz, amikor a fix kiadások (játékosok, alkalmazottak fizetése, napi karbantartás díjai) kiegyenlítődnek a fix bevételekkel (szponzor pénz, TV jogok, VIP páholyok bérlete). Ebben a helyzetben építeni a Stadiont, annyit jelent, hogy két, gyakorlatilag megoldhatatlan, problémával kell megküzdeni egyszerre:

1. Több tíz milliót szerezni a további átmeneti ülőhelyes lelátók építésére

2. „Valahogy" megszelídíteni a fix bevételekből a megnövekedett napi kiadások összegét, melyek az ülőhelyes és MF lelátókkal járnak, és melyeket hosszútávon fizetni kell úgy, hogy ne menjünk csődbe.

 

Fontos eldönteni a kérdést, mi lesz alapvető a továbbiakban befektetéseink terén. De miért legyen pont a Stadionunk kiemelt helyen? Erős csapatot akarunk, akkor hajrá, irány a piac. Jó létesítményeket akarunk ezeknek a játékosoknak biztosítani? Minél jobban akarnánk befektetni a pénzünket, hogy minél hamarabb visszatérüljenek, és csak utána újrainvesztálni? Inkább az edzőterem 14 szintét építeni, vagy az első MF3-at, miközben az áruk jóformán egyforma? Nem lehet mindenünk egyszerre, valaminek elsődlegesnek kell lennie, és pont most értünk el abba a pontba, hogy ezt a kérdést meg kell válaszolnunk! Ha ezt nem döntjük el még most, akkor rosszul dönthetünk, és a következmények eléggé kellemetlenek lehetnek, ha a hibás lépést „ad post" észleljük

Viszont mindenképpen válaszoljunk a kérdésre, mi az, ami segít nekünk elodázni a PPM jégkorong második fázisának következményeit, tehát a fix kiadások és fix bevételek teljes kiegyenlítését?

A válasz egyértelmű, és nem is muszáj rajta sokat gondolkodni. A játékosokkal való kereskedésen kívül, már csak a HR és a Stadion, semmi más. Miközben a HR-nek és a piacozásnak is van határa, viszont a Stadion még mindig egy kihasználatlan, pénzel teli bank. A PPM jégkorong stadionjai, annak a közhitnek köszönhetően, miszerint „nagyon hosszú a megtérülésük" és „nem hoznak hasznot", pillanatnyilag olyanok, mint egy  Hamupipőke, melynek viszont potenciálja van gyémántokkal ékeskedő királylánnyá szépülni, és nem marad el a korona sem a fejéről...

 

 

Mennyi a stadion megtérülési ideje, és hozhat a stadion hasznot? Ha igen, vannak erre bizonyítékaid?

 

Emzet:

Ez természetesen a leglényegesebb kérdés, melyre a stadionnal kapcsolatban a választ kerestem. A stadion építés megtérülése több tényezőtől is függ.

Ezek közül a legfontosabbak:

1/ Mekkora stadionotok van jelenleg
2/ Mekkora stadiont fogok felépíteni
3/ Mekkora összeg folyik be a szponzorszerződésből

Természetesen több kisebb tényező is közre játszik.
Ha bővítitek a stadiont akkor a befektetés megtérülése annál rövidebb, minél magasabb típusú lelátókat építünk. És minél bőkezűbb a szponzorunk, annál gyorsabban térül meg a befektetésünk.

 
A befektetésből nyert haszonnak azt az összeget tekintem, mellyel többet termel az új, felépülendő stadion, mint a jelenlegi. Tehát, a különbözetet azon összeg közt, amit a jelenlegi stadionom termel (és továbbra is hozna, ha úgy döntenék, hogy nem bővítem) a konyhára, és a között, amit az új stadionom termel, amikor felépülnek a magasabb típusú lelátók.

Ehhez bizonyítékként egy táblázattal szolgálhatok, mely a saját csapatomra van szabva, és mely világosan bemutatja a befektetés visszatérülését.

Nézzük hát először, mi folyik be a kasszába, azaz a bevételi részt:

A bevétel többlet a mostani lelátó bevétele és az új lelátó bevétele közti különbség lesz.
Mindenek előtt, magasabb lesz a nézőszám. A lelátó százalékos kihasználtsága jelentősen nem változik meg, csak több jegyet adunk el. Sajnos a stadionunkon csupán 19 bajnoki meccset játszunk egy szezon alatt, plusz 3-6 meccset a rájátszásban. Egész szépen megtelnek a lelátók a nemzeti kupa meccsein is, de itt a belépő fele megy csak a kasszába. A nemzetközi kupák jelentősen hozzájárulhatnak a lelátó megtérüléséhez, de ide csak egy maroknyi csapat kerül be. A hazai barátságos meccsekre nagyon kevés néző jár, és még azt a kevés jegybevételt is meg kell osztani az ellenféllel. Azt a jegybevételt, amit a idegenben játszott barátságos meccsekért (és az idegenben játszott NK meccsekért) kapunk, nem sorolhatjuk a stadionba való befektetésünk által keresett pénzhez. Ezért számomra használhatatlan a pénzügyekben található jegybevétel összege. Az átlagos stadion kihasználtsága csupán valamivel 20% felett van. Mivel a napi karbantartatásért akkor is fizetünk, mikor idegenben játszunk (még a huligánok látogatása sem kímél ezeken a napokon), ezért az átlag nézőszámba (és ebből befolyt összegbe) is bele kell számolnunk azokat a napokat, mikor idegenben játszunk.

Más szóval, ha a meccsek kb. felét idegenben játsszuk, akkor a stadionunk semmiképp nem telhet átlagosan meg többre, mint 50%-ra.

A mostani jegybevételeimet a „nagy állóhelyes" oszlopban láthatjátok, a feltételezett jegybevételeket az egyes stadion típusoknál a többi kék oszlopban találjátok. A mostani, és az új lelátó közti bevétel különbséget a kék melletti oszlopokban nézhetitek meg.
Egy másik jelentős lelátókból befolyt bevétel a TV szerződés összege. Ez pontosan azoktól a tényezőktől függ, mint a szponzorszerződés + a lelátók befogadóképességétől és típusától. Egy felmérést folytattam, jó néhány menedzser elküldte nekem az adatokat, ezekből következtettem ki a táblázatban lévő számokat. Szeretném felhívni a figyelmeteket arra, hogy ezek a TV ajánlatok konkréttan az én csapatomhoz vannak számolva, pontosabban az én szponzor ajánlatomat veszik alapul. Biztos vagyok benne, hogy reálisak ezek a számok, mint ahogy azzal is tisztában vagyok, hogy a sok faktor végett, akár +/- 10%-al eltérő lehet ez a szerződés. Az esetek többségében inkább plusz.

A táblázatokra kattintva megnézhetitek ezeket nagyobb felbontásban

Most nézzük meg a kiadások részét:
Itt is lényeges, hogy az építendő lelátó kiadásait vessem össze azokkal a kiadásokkal, melyeket most fizetek a lelátóért (és továbbra is fizetnék, ha nem építenék).
Ebben a részben a lelátó és VIP páholy napi karbantartási díja szerepel + a huligánok okozta károk (ez a tétel persze csak becslés), mindez a karbantartó részleg kegyes hatásával csökkentve.

A többletbevételből, és a többletkiadásból könnyedén ki tudjuk számolni, mennyit nyerünk naponta az új lelátó megépülése után. Az új lelátónk tehát ennyit hoz a konyhára naponta:

Most már csak ezzel a napi plusz bevétellel kell osztani a lelátó építésével kapcsolatos összes kiadásunkat, és megkapjuk a lelátó megtérülési idejét napokban.

Ezek az építkezéssel kapcsolatos kiadások viszont nem alacsonyak.

Maga az építkezés ára a legmagasabb tétel. A magasabb típusú lelátóknál már szinte csillagászati összegekről van szó (személy szerint, még soha nem kuporgattam össze annyi pénzt a számlámon, hogy akár csak egy MF3-at fel tudtam volna belőle építeni).
Számításba kell továbbá venni a jegybevétel kimaradását az építkezés idején, mivel ebben a szektorban pénzt keresnénk a jegybevételből, ha nem építkeznénk (a legnagyobb lelátó építési ideje 100 nap!).
Természetesen nem szabad elfeledkezni arról az összegről, melyet a régi lelátó lebontásáért kapunk.

Ahogy láthatjátok, az én esetemben (és viszonylag sokan vannak hasonló helyzetben) nem érdemes kis ülőhelyes lelátót építeni nagy állóhely helyett. 56 szezon, amíg visszahozza a befektetett pénzt, addig talán már nyugdíjban is leszek . Legkifizetődőbb számomra valamelyiket a MF lelátókból választani, ezek már kb. 5-6 szezon múlva tiszta hasznot termelnek.

Egy ekkora befektetésnél az 5 szezon alatti megtérülést nagyon jónak tartom! Ideális esetben a megtérülés még ennél is jobb lehet. Elég, ha a szezon végén magasabb lesz az ÖCsÉm mint az előző szezon végén (ami a bajnoki meccsekért járó ÖCsÉ megnövelésével nem is lesz olyan lehetetlen feladat). A befektetés csillagászati összegét viszont kockázatosnak tartom. Ha ennyi pénzt invesztálunk bele, könnyen megeshet, hogy a többi szükséges befektetésre nem marad pénzünk, aminek következtében vissza eshet a csapatunk fejlődése. Szóval csak óvatosan és meggondoltan!

 

Robin Archer:

A Stadion egyértelműen és bizonyíthatóan az egyik legjobban megtérülő befektetés, és megengedhetem magamnak az állítást, miszerint egyszer kimeríthetetlen arany bányává válik minden csapat számára, melynek menedzsere nem becsülte alá a Stadionba való befektetést (SB).

 

A Stadion megtérülésének elve (a bevételekből való kifizetése), melyet be szeretnék nektek mutatni, a Stadionnal összefüggő kiadások és bevételek két alap részre osztására támaszkodik:

1. A lelátók építésére, a fejlesztésre és a tartozékaira kiadott pénznek a jegybevételben van a forrása.

2. A napi és különleges költségek (huligánok), tartozékok karbantartására költött pénznek pedig a TV-jogokból és VIP páholyokból befolyt összegek fedezik.

 

Továbbá szeretném hangsúlyozni azt a fontos gondolatot, hogy a Stadionba való Befektetés (SB) megtérülése, mindig az egész jegybevétel összegéből van fizetve, azaz az egész stadion bevételéből, nem csupán a konkrét lelátó bevételéből. Ez teszi lehetővé az aktuális Megtérülés százalékának egyszerű kiszámolását (lásd lejjebb). Miközben a helyes pillanat az újabb Stadion befektetésre akkor érkezik el, mikor a SB Megtérülése eléri az egész SB  80%-át. A biztonságos és folyamatos SB alapelve, hogy képesek legyünk, legkésőbb a befektetés szezonja (tehát mikor felépítettük a lelátót) után következő szezon végére, kitermelni a jegybevételekből a befektetés árát.

 

A napi és különleges kiadásoknál a Stadion, fejlesztései, és tartozékai karbantartására, nem megtérülésről van szó. Mivel ezek ismétlődő, és soha véget nem érő kiadások, melyeket most és a jövőben is folyamatosan fedeznünk kell. Ezért olyan bevételi forrást kell találnunk a fedezésükre, mely maga is állandó és folyamatos (garantált). És mivel a Stadion, a befogadó képessége révén, bevételt termel a TV jogokból is, méghozzá olyan mennyiségben, amely egyenesen arányos a Stadion befogadóképességével, ezért a SB mindig pozitív (növekvő) hatással lesz a TV jogokból eredő bevételekre. Ezáltal a TV jogdíjak természetes módon fedezni fogják a Stadion bővítésével járó napi kiadások növekedését. Ugyan ilyen módon működnek a VIP páholyok is, melyekből a legkisebb bevétel is egy szezon alatt eléri a 1,2 milliót. Ha az összes szektorban felépítünk egyet, azaz összevissza 8 lesz, akkor ez szezononként minimum 10 milliót jelent. Ez az összeg egyenlő az egész PPM jégkorong jelenlegi átlag TV jogdíjával.

 

A SB haszna kiszámolható, mint a lelátó, fejlesztései és tartozékai megépítése terén, mint a napi Stadion karbantartás kiadásai terén, de kizárólag a SB Megtérülése és a Haszna releváns. Ugyanis itt a SB teljes kifizetésével létre jön az a helyzet, hogy minden további jegybevétel már a SB által termelt tiszta Haszon lesz. És egyúttal igaz az is, hogy az egész Stadion Aktuális Ára (SAÁ), melyet mind a 8 szektorban lévő, összes lelátónk árainak összege alkotja, (az építés alatt lévők is!) is a hasznunkká válik. Úgyhogy a teljes visszafizetés után a Stadion már a mi vagyonunk, mely ezután már csak új értéket termel, azaz Hasznot, és annak köszönhetően, hogy nem veszítheti el a „Hasznos értékét"maga is Haszonná válik. Még hozzá pont akkora Haszonná, amekkora a valódi teljes beszerzési ára, attól függetlenül, teljesen be van fejezve (20 000 hely), vagy nem. Csak arról van szó, milyen befogadóképességre építsük az idő függvényében, különben a Megtérülés és Haszon terén teljesen egyformán fog viselkedni. Ez jó hír, mert ez azt jelenti, hogy nagyon biztonságos befektetésről van szó a pénzügyi veszélyekre nézve (PPM jégkorong 2. fázisában), ameddig betartjuk a 80% megtérülés utáni újabb stadion építés szabályt.

 

A Stadion finanszírozásának összes paramétere könnyen elemezhető, az átlag Stadion kihasználtság százalékát is beleértve, melyet nagyon egyszerű kiszámolni (a saját csapatotok számára, és más PPM jégkorong csapat számára egyaránt, aminek köszönhetően akár egy terjedelmes elemzést is készíthettek, melynek eredményei majd engem igazolnak). Csupán az aktuális átlag nézőszámot a szezon elejétől számolva (a PRO csomag csapat elemzés része) kell egybevetni a stadion befogadóképességével (szintén a csapat elemzésnél, vagy a Stadionnál), melyet szintén minden csapatnál meg tudtok nézni.

 

Ha a lelátóitok nagy része ülőhelyes, akkor a csapat teljesítmény kiesése okozta nézőszám kilengéseket kiküszöböli a „minőségib lelátó", és ezek a kilengések elmaradnak még akkor is, ha a csapat eredménytelensége jelentős lenne (hosszú távú jelenlét a tabella alsó részében), a hosszabbtávú ÖCsÉ stagnálást is beleszámolva.  Még ilyen helyzetben is számolhattok lineáris 60-70%-os telítettséggel. Viszont ha sikeresek vagytok akár 90%-os látogatottsággal is számolhattok (ellenőrzött adataim csupán a stadionépítés 2. szakaszából vannak). Ez a látogatottság stabilitása is támogatja azokat az érveket, melyek szerint érdemes a Stadionunkon további ülőhelyekbe invesztálni. Továbbá lehetővé teszi nektek, hogy könnyedén kiszámoljátok hazai mérkőzések tervezett jegybevételét előre egy szezonra, a további befektetés tervezésénél. A Stadiont mindig, legkorábban a szponzor ajánlat és VIP páholy szerződés elfogadása után, legkésőbb azonnal a szezon elején, kezdjétek építeni (mikor is a csapatok ÖCsÉ-ei pont a legalacsonyabbak és csökkentik a szezon elején a nézőszámokat, a legjobb látogatottság a szezon végén várható). Építkezzetek úgy, hogy a Stadion teljes kapacitása rendelkezésetekre álljon a rájátszás kezdetéig, de legkésőbb a TV szerződésről való tárgyalásokig (a MF3 lelátóknál, ahol az építkezés 100 napig tart).

 

 

Szóval mindkettőtök szerint a stadion egy jó befektetés? De honnan szerezzünk rá pénzt, mikor a MF lelátók nagyon drágák? Ha már most gyakorlatilag egyensúlyban vannak a kiadásaink és a bevételeink, nem tartjátok kissé lehetetlennek, hogy összegyűjtsünk tíz, sőt százmilliókat a stadion bővítésére?

 

Emzet:

Biztos, hogy nem veszteséges beruházás. Legalábbis nekünk, akik nem vagyunk „emberkereskedők", nem az.  Jelenleg viszont nagyon nehéz az építésre találni szabad tőkét. De még mindig lehet, csak döntenünk kell a csapaterejének növelése (játékos vásárlás, edzőközpont, reg-terem építése), és a csapat pénzügyi egészsége közt. Természetesen mindent mértékkel, itt is az arany középút a legjobb. Ha úgy döntötök, hogy a stadionba fektettek be, akkor ezt még a „Robin-féle második fázis" előtt meg kell ejteni. Az alapítók ebben a szezonban megemelték a bajnoki pontokért járó ÖCsÉ-et, ezzel elodázták a játék második fázisát legalább egy szezonnal. A következő szezonban tehát összehasonlítható eredmények mellet magasabb szponzor ajánlatokkal számolhatunk, mint amivel most rendelkezünk. Érdemes hát most összekaparni legalább egy MF lelátóra, és (mint Robin megmutatta nekem, és nektek is meg fogja ), a többi tribünre már a stadionunk megkeresi a pénzt (Belépők + TV jogok - karbantartás), így legalább egy lelátót építhetünk szezononként. Természetesen van itt egy új tényező is, mely most került bevezetésre, méghozzá a nem védett játékosok piaca (NP). Ha a csapatunk magja már öreg, akkor félre kell tennünk erre a célra is jelentős tőkét. De a NP csak kevés csapatra jelent veszélyt belátható időn belül, szóval, ha úgy döntöttetek, hogy belevágtok a stadionépítésbe, akkor most van itt az ideje. Később már sokkal nehezebb lesz!

 

Robin Archer:

Csodákat azonnal, lehetetlent három nap alatt...

Az ősi cseh mondásból látható, hogy semmi sem lehetetlen, és az azonnali csodák is már rég mindennapos és hétköznapi valósággá váltak...

 

Ugyan ez igaz a SB finanszírozására is. Már fentebb is foglalkoztam ezzel a kérdéssel, mivel kínálkozott a téma. A második szakaszban, melyben most a többségünk van. a további Stadionépítésre szánt pénzforrásokból nagy mennyiség létezik. A harmadik szakaszban már viszont csak egyetlen lesz, feltéve, hogy sikerül keresztül süvítenetek mihamarabb a második szakaszon, még mielőtt a fix kiadásaitok elérik a fix bevételeitek értékét.

 

De még mielőtt rátérnék a konkrét lehetőségekre, szeretnék rávilágítani két nagyon fontos tényre, mely a Stadionnal szorosan összefügg.

1. A Stadion az egyetlen befektetés, mely képes hosszú távon ellenállni a PPM jégkorong második fázisa hatásainak, azaz a fix bevételek és fix kiadások kiegyenlítésének. Mint a jegybevételek által, melyek nőnek a befogadóképesség növekedésével, mint a TV-jogok eladása által. Nem utolsó sorban, ha már MF lelátónk van, a VIP páholyok bérbeadásával is, melyek pont olyan mértékben segíthetnek, amennyi VIP páholyt tudunk bérelésre felajánlani. Erre semmilyen más befektetés nem képes három irányban is. És soha nem is lesz képes.

2. Létezik egy trükk, melynek köszönhetően dupla annyi lelátót építhetünk, mégis csak másfélszeresére nő az az idő, mely alatt az építkezés végett képtelenek vagyunk jegybevételhez jutni az újonnan épített lelátókon. „Double system"-nek (DS) neveztem el. Két lelátónak legalább a fele kapacitását kell elkezdeni egyszerre építeni, vagy 2x MF1-est 40 millióért, vagy 2x MF2-est 67 millióért. Közvetlenül a befejezésük után (MF1 → 400 hely, MF2 → 900 hely) megkezdjük építeni a VIP páholyokat és a médiaközpontokat (természetesen akár a büféket is, stb., ha akarjuk). A következő lépés, egy pillanattal ez után (semmiképp sem előtte, mert akkor rájöttök, hogy a fejlesztések építésének elkezdését már nem engedi a rendszer) neki látunk az egyik lelátó teljes kapacitásának megépítéséhez. A másik lelátón addig szedjük a jegybevételt. Az első lelátó megépülése után a másiknak a befejezését kezdjük el, és az első teljes befogadóképességét használjuk jegybevételre. Eközben, természetesen, már mindkét (!) lelátón rég jön a bevétel a VIP páholyokból, és a média központ hatását is élvezhetjük, mint ahogyan a többi fejlesztést is, amit megépíttetünk a félig kész lelátókon. A DS úgymond egy kellemes melléktermék, melyre véletlenül bukkantam rá, miközben a saját téziseimnek próbáltam megdönteni különféle „DE" keresésével. Ez végül nem sikerült, de a DS valahogy megmaradt bennem, és azonnal fel is használtam...

 

Így most már egész szolid fogalmunk van a Stadionról, mint olyanról, és azt is tudjuk már, miért érdemes építenünk. Most nézzük meg, miből építsük fel, miközben (ezt is már tudjuk) 2000 férőhelyig és 6000 férőhely felett ezt már megoldja maga a jegybevétel. A helyzet az, hogy a második szakasz egy ördögi kör, és vagy gyorsan lehet rajta túljutni, méghozzá úgy, hogy kizárólag a Stadionra koncentrálunk, jóformán minden egyéb rovására (létesítmények fejlesztése, játékos állomány javítása). Vagy  hosszú szezonokon át kínlódni fogunk a lelátók építésével. Én az „ugrásos" módszert választottam (amíg még megadatik ez a lehetőség, és rendelkezésemre áll némi szabad tőke), ugyanis nem szeretek térdig merülve átgázolni a mocsáron, melybe egyre mélyebbre merülök, és a végén akár még bele is fulladhatok.

Az is igaz, hogy az idő rövidül, és a „mocsár átugrása" is egyre nagyobb kockázattal jár majd, ahogy egyre fogyni fog a pénz a csapat kasszájából. Így idővel egyre hosszabb lesz az átszelni való távolság (ugrással, később már csak gázolva).

Ha megtehetitek, induljatok neki a Stadion építésnek minden eszközzel, adjátok el a nélkülözhető játékosokat, vegyetek fel kölcsönt, halasszátok el a létesítmények fejlesztését, használjatok ki minden pénzforrást, beleértve a jegybevételeket, helyezésért és játékos statisztikákért járó pénzdíjakat is. Mozgósítsátok a tőkéteket, és a jövőben meg lesztek jutalmazva egy új, érdekes pénzforrással. Feltéve, hogy meg tudjátok most oldani a Stadion építés finanszírozását legalább 6000 néző befogadására, és így elhelyezni az alapkövét a további pénzügyi bevételeknek (melyből a harmadik szakaszban építhetitek a Stadiont).

 

Ám ne feledjük, hogy mindent rendesen át kell számolnunk, hogy tudjuk, mikor és mibe vágunk bele. Nem szabad a fix költségeinket olyan mértékig növelni, hogy ne tudjuk őket hosszú távon fedezni a fix bevételeinkkel (itt újra megemlíteném azt a bizonyos 80% SB megtérülést, mielőtt további lelátót építenénk), ezért jól meg kell gondolni minden lelátó építését, tekintettel a fix költségekre.  Ezzel kapcsolatosan is van számotokra egy tanácsom. A karbantartó központ annál magasabb megtakarításokat tud eredményezni, többek közt a Stadion karbantartás kiadásain is, minél magasabb szintre van fejlesztve. Minden újabb megépített szinttel újabb 2%-ot spóroltok meg a összes karbantartási díjból, ezt a százalékot a gondnokok még tovább növelik. Elhihetitek nekem, hogy a karbantartó központból, gazdasági szempontból, egyre jobban kulcs létesítmény válik, mely szezononként akár 10 milliót is megspórolhat az aktuálisan felépített létesítményeknél és Stadionnál.

 

Mindig van honnan elvenni, ezt mindnyájan tudjuk. A pénzkiadás feltétele viszont továbbra is mindannyiunk számára az kell, hogy legyen, hogy a befektetett pénzünk nem csupán megtérüljön, hanem hogy megteremtse a feltételeket egy további erős és stabil bevételforrásnak a csapatunk számára. Ebből a szempontból nincs jobb, mint a a nagykapacitású Stadion kizárólag ülőhelyekkel...

 

Hogyan? Nem értem??? Á, hogy már értitek, honnan szerezzetek pénzt a Stadion bővítésére. Az nagyon jó. Jó nektek.

 

 

Milyen lépéseket ajánlotok a csapatok menedzsereinek a további stadionépítéssel kapcsolatban?

 

Emzet:

Nehéz tanácsot osztogatni, mivel mindenki egy kicsit más helyzetben van. Sokféle út létezik, és a helyes útból sincs kevés . Biztos nem árt meg senkinek, aki kissé komolyabban játssza ezt a játékot, ha készít magának egy olyan elemzést, mint én készítettem magamnak. Vagy akár olyat, amit Robin készített, esetleg egy saját félét, ha az egyikünk látószöge sem felel meg neki. Elég sok időbe telik, és igényel némi gondolkodást, meg számolgatást, de hát pont ez az ilyen menedzser játékok sava - borsa. Azután már nem lesz nehéz meghozni a döntést arról, hogy építkezni vagy sem.

Megmondhatom viszont, mit fogok tenni én:

Megpróbálok szerezni legalább 50 milliót a stadion bővítésére. Eladok néhány alkalmazottat (a legfejlettebbek közül is), néhány fiatal játékost (ha muszáj lesz, akkor a ígéretesek közül is). És nem költöm el ezt a pénzt az edzőterem fejlesztésére, bármennyire is csábító ez a gondolat.

Ezek mellett, vissza fogom forgatni a stadionomba azt az összeget, amit megkeres nekem, hogy a továbbiakban is bővíteni tudjam.

 

Robin Archer:                                                                                                       

Érdekes kérdés, a legjobb, ha azzal válaszolok, mit tennék én, ha tisztában lennék mindazzal, ami feljebb le lett írva. Tessék a Stadion építés tízparancsolata, ahogyan én csinálnám:

1. Legelső lépésként kiszámolnám az összes eddigi befektetésemet a Stadionba (SB). Ez az összes stadionba, fejlesztésekbe, és tartozékába való beruházásnak az összege a játék (éles verzió) kezdetétől egészen máig. Ebből az összegből levonnám az összes bontásért kapott pénzt (ezek az én Stadionépítési rendszeremben különleges bevételként szerepelnek, nem pedig mint veszteségek, vagy külön kiadások, ezért kell a kiadásokból levonni, mivel bevételek).

2. A „Pénzügyek" menüben megnézném az összes szezonom alatti jegybevételből befolyó összeget. Ezt az összeget osztanám el az SB összegével (melyet az 1. pontban állapítottunk meg). Eredményként a BS Megtérülését kapjuk a számolás pillanatában. Ha ez az érték jelentősen magasabb mint 70% (legjobb ha 80%), akkor itt a megfelelő idő befektetni a Stadionba. Ha ez az érték 90% felett van, vagy rájöttök, hogy a Stadionotok már rég megtérült (az érték magasabb mint 100%), akkor a számok azt jelentik, hogy nagy hibát követtetek el azzal, hogy már rég nem fektettetek be a Stadion építésébe. Ráadásul a nem realizált (nem kivitelezett, nem beruházott) Stadion befektetés is már részben megtérült volna a magasabb nézőszám által, ha nem halogattátok volna az építkezést.

3. Elemezném jelenlegi pénzügyi lehetőségeimet és a jelenlegi Stadion befogadóképességére tekintettel, az új helyzethez igazítatnám a jövőbeli kiadásaimat. Azaz a Stadion bővítésének elsőbbségéhez, már ha emellett döntöttem. Ebben az esetben elhalasztanám a befektetéseket a játékosokba, alkalmazottakba és a létesítményekbe, legalább arra az időre, amíg nem válik egyértelművé a befektetési koncepcióm.

4. Ebben a pillanatban szükségszerű észben tartani, hogy a Stadion méretére semmilyen korlátozása nincsen a ligaszintnek melyben játszunk, kizárólag a Stadion jövőbeli finanszírozása szempontjából érdemes megközelíteni a Stadion kapacitását, és mint már tudjuk 6000 ülőhely (MF lelátókat is beleszámítva) felett, már a Stadiont lehet finanszírozni kizárólag a jegybevételből.

5. Attól függően, hogy mennyi pénzt tudnék összeszedni a SB-re, eldönteném milyen típusú lelátót fogok építeni, miközben mindig jobb a Double system (DS) elvei szerint építkezni, és két lelátót kezdeni építeni egyszerre, mint egyetlen teljes kapacitású lelátót. Persze, csak ha MF lelátókban gondolkodunk, melyeken már VIP páholyokat is építhetünk.

6. Van építkezési tervem. Nektek is azt ajánlom, dolgozzatok ki magatoknak egy Stadionépítés tervet, és tervezzétek meg mind a kiadásokat a konkrét építendő lelátókra, mind a napi költségek finanszírozásának forrását, melyeket majd fizetni kell az építkezés befejeztével (általában a TV szerződésből vagy a VIP bérletekből, esetleg mindkettőből). Írásban ajánlom, és jól gondoljátok át. Ebben az esetben ez mindig egy fontos stratégiai lépés.

7. Az ütemtervet, melyet készítettetek, tartsátok is be. Ha esetleg több pénz szabadulna fel (több bevétel a piacon, helyezésért járó bonuszok, kölcsön felvétele), akkor gondoljátok meg az esetleges nagyobb lelátók építését, vagy a DS -féle építést abban az esetben, ha a SB megtérülése 70%, de inkább 80%. Ez fontos, nem bölcs dolog ugyanis, a befektetéseket túlzásba vinni. Sok okból kifolyólag nem bölcs, és mind a pénzügyek stabilitásával függ össze a PPM jégkorong második fázisában.

8. A Stadion építésénél azt ajánlom, hogy legyetek szisztematikusak, gondosak, figyelmesek, alaposak, óvatosak és makacsak, sose adjátok fel, és a Stadiont bővítsétek, amennyire csak lehet. Hogyha bármilyen ok miatt nem megy, akkor egyszerűen halasszátok el a befektetést, hagy térüljön vissza a SB, egészen a Haszonig. Ahogyan már fentebb említettem, a Stadionnak van egy olyan tulajdonsága, hogy ha az építését bármelyik építési szakaszában megállítjuk a további befektetést, nem történik az égvilágon semmi, ami pénzügyileg veszélyeztetné a csapatunkat. Ebben az esetben nem áll majd a rendelkezésünkre egy magasabb befogadóképesség, mely meglenne, ha nem állítottuk volna meg a befektetéseket. Ha a befektetéseket megállítjuk, az egyetlen következmény, hogy a jövőben nem lesznek nagyobb jegybevételeink.

9. Az építést ne halogassátok, és nagy odafigyeléssel döntsétek el, fogtok-e továbbra is befektetni a létesítményeitekbe (játékosokba) és csak utána a Stadionba (mindkettő napi költségét figyelembe véve), vagy először a Stadionba, és csak utána (felhasználva a magasabb jegybevételeket, TV jogdíjakat, VIP páholyok bérletét) tértek vissza a létesítmények további szintjei megépítéséhez (játékos vásárlásokhoz). Itt van ugyanis elrejtve az üzenetem lényege, a PPM jégkorong fejlődésének pont ezekben a pillanataiban (mikor a 2. fázis küszöbön toporog), mikor a Stadion mindennemű bevétele bármit tud finanszírozni, azonban maga a Stadion építésének finanszírozása nem könnyű, és soha nem is lesz az.

10. A magasabb befogadó képességű (2000 felett) stadion építésétől nem féltem, és nem látom okát, miért kellene félni ettől a lépéstő Nektek...

 

 

Össze tudnátok röviden foglalni a nézeteitek legfontosabb részeit a stadion körüli gazdasági paramétereket illetően?

 

Emzet:

Megpróbálok rövidebb lenni, mint Robin.

1. Bevételek:

Jegybevétel - kizárólag a saját lelátónk jegybevétele

TV- jogdíjak - nagyon durván számítva (+/- 10%) = az általános szponzorunk támogatása / 20 000 * stadionunk férőhelye 

VIP páholyok bérleti díja

2. Kiadások:

Napi stadion, illetve VIP páholyok karbantartási díja

Huligánok látogatásaival összefüggő kiadások - magatok tudjátok legjobban kiszámolni mennyi pénzbe kerül egy férőhelyre számítva

Ezekből az összegekből le kell még vonni a karbantartási központunk által (és a gondnokok által) megspórolt kiadásokat.

3. Az új lelátók által hozott többlet haszon:

Ha arra vagyunk kíváncsiak, mennyi plusz hasznot termel majd az új lelátónk, egyszerűen csak össze kell hasonlítatnunk a mostani lelátónk bevételeit és kiadásait, az építendő lelátón várt bevételekkel és kiadásokkal. Itt persze más tényeket is érdemes belevenni a számításba, mint pusztán a pénzt. Pl. a megépített lelátót, mint ingatlan vagyonunkat. Igaz, hogy ez egy elkeserült megoldás, de mindig van rá lehetőségünk, hogy a lelátó lebontásával pénzhez jussunk, méghozzá pont az építés árának a feléhez. A nagyobb lelátó több média központ építésére is ad lehetőséget, és ezeknek kedvező hatása van a csapatunk teljesítményére a hazai mérkőzéseken.

4. Az építkezéssel összefüggő kiadások:

Az építkezés árán felül, a építkezés idejére jegybevétel kiesésével is számolnunk kell. Biztos könnyen ki tudjátok számolni a nézők arányos részét, mely pont az átépítésre szánt lelátón szokott helyet foglalni. Ezek fura emberek, más lelátóra egyszerűen nem hajlandóak átköltözni, inkább otthon maradnak. Továbbá ne feledjétek ezekből a kiadásokból levonni azt az összeget, melyet a jelenlegi lelátó lebontásáért kaptok.

5. A stadion bővítésének megtérülése:

Az (4. pontban leírt) építkezéssel összefüggő kiadásokat kell csak elosztanunk az (3. pontban leírt) új lelátóból származó napi többlet haszonnal, és már meg is kaptuk, hány nap alatt térül meg a befektetésünk. Ne feledjétek még hozzáadni azon napok számát, melyek alatt folyt az építkezés! 

6. A szektorba való befektetés megtérülését mindig csak a szóban forgó szektor többlethasznából számoljátok ki, semmiképp az egész stadionból. A többi szektor, melyeket nem építettetek át, ugyanis ugyan annyi hasznot hoznak, mint amennyit akkor is hoznának, ha semmilyen építkezésbe nem kezdenétek bele. Ezért az ő bevételük semmiképp nem a befektetésünk által nyert haszon.

7. Ne feledjétek, hogy csak azokon a lelátókon tudjátok eladni a TV jogdíjakat, melyek a szerződés aláírása napján már fel vannak építve. Ezért úgy próbáljátok időzíteni a lelátók építését, hogy ezek elkészüljenek a TV jogdíj szerződés aláírásának időpontjáig!

8. A nézőszámokat más, apróbb befektetésekkel is növelni lehet (pl. a büfék és éttermek építésével).

9. Karbantartó központ. Ez a létesítmény jelentősen le tudja rövidíteni a befektetés megtérülésének idejét. Minél nagyobb stadion, annál több pénzt spórolhatunk meg a napi karbantartás árából.

Csak azért sem lesz tízes... 

 

 

Robin Archer:

Hát nem tudom, hogyan tudok majd rövid lenni

 

Itt van az én alapvető tíz tézisem a Stadionépítést illetően, melyben becsületesen kerestem a hibákat, amennyire csak tudtam. Végül már nem találtam bennük, így a rendelkezésetekre és vitára bocsátom őket, mint a Megtérüléssel és Stadionból nyert Haszonnal kapcsolatos gazdasági következtetések a PPM jégkorongra vonatkozó érvényes elveit:

1. A Stadionba való befektetések (SB), azaz a lelátókba, fejlesztéseibe, és tartozékaiba, Megtérülését egyben kell számolnunk, a Stadion összes jegybevételéből, azaz az aktuálisan épített lelátó árát az aktuálisan kiépített egész Stadion kapacitásának jegybevétele fizeti vissza. Miközben minél nagyobb ez a kapacitás, logikusan annál gyorsabb lesz az új lelátó Megtérülése, anélkül hogy számítana, milyen konkrét típusú lelátóról van szó.

2. A SB az összes, Stadionba fektetett pénz összege, tehát a lelátókba, fejlesztéseibe, és tartozékaiba melyből a az összes előző lelátók és fejlesztések lebontásáért visszakapott pénzt levontuk.

3. A Stadion aktuális árát (SAÁ) a jelenlegi Stadionunk összes lelátója (az építés alatt állókat is beleszámolva) árának összege, a Stadion mind a nyolc szektorában, még hozzá az építési árainak összege (az építés pénzköltségei).

4. Az SB Megtérülése (lásd 2. pont) egy olyan idő, mely alatt kizárólag jegybevételből nyert összegek elérik a teljes értékét a Stadionba fektetett összegeknek.

5. Az SB (lásd 2. pont) Hasznának azt a bármely nemű bevételt nevezzük, melyet az összes Stadionba fektetett pénz (a bontásért kapott pénz levonása után) visszatérülése (jegybevételből) felett kapunk.

6. Az összes befektetett pénz visszatérülése pillanatában a SAÁ (lásd 3. pont) is a csapat Hasznává válik, és minél nagyobb az ára, annál jobb a csapatnak.

7. Igaz az is, hogy a napi és a különleges kiadásokat, melyek a lelátók és fejlesztései üzemeltetésével kapcsolatosan a Stadion karbantartására költünk, teljes egészében fedezni tudjuk a TV jogdíjakból. A TV jogdíjak összege és növekedése teljes mértékig összhangban van a lelátók kapacitása és minősége növekedésével (a teljes Stadion befogadóképességébe belefoglalva). Mindez a TV-jogdíjak aláírásának napján, feltéve, ha az összes lelátó építése be van ezen a napon fejezve.

8. Az ezen a napon még építés alatt lévő lelátók jövőbeli karbantartás kiadásait a TV jogdíjak nem fedezik.

9. A további bevételek, melyek hozzájárulnak a Stadion napi és nem várt kiadásai fedezéséhez, az MF lelátókon lévő VIP páholyok bérleti díjai.

10. A Lineáris látogatottság a túlnyomó többségében ülőhelyes Stadion (MF lelátókat beleértve) egy olyan tulajdonsága, mely bebiztosít egy nagyon stabil látogatottság százalékot, 60-90%-ot a Stadion befogadóképességéből a hazai meccseken (biztosítva a jegybevételt).

Miközben a a látogatottság linearitása, viszonylag stabil és hosszú távú szinten, közvetlenül az ÖCsÉ folyamatos növekedésével és magasságával függ össze, mint ahogy a csapat hosszú távú átlagos helyezésével is a bajnokságban.

 

Ez minden. Most ti vagytok soron!

 

Mindnyájatoknak csodálatos Boldog Karácsonyt kívánunk és a 2011-es Új évben jó egészséget, sok szerencsét, személyes és munkahelyi sikert, a családban kényelmet, nyugalmat és békét.

 

Robin és Emzet

 

 

 

 

A cikksorozat többi részei:

 

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 1. Hová essünk ki?

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 2. Interview az Íjásszal

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 3. Kivel fogunk játszani?

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 4. Miként csökken a karrier hossz?

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 4½. Miként csökken a karrierhossz? II.

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 5. Alkalmazottak

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 6. Karbantartó központ

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 7. Mire jó a stadionunk?

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 8. Teljes fiatalítás - még nincs felújítva

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 9. Húrelmélet

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak -10. Adatbázis

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 11. Szponzori ajánlatok

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 12. Felkészülés