PowerPlay Списание

Szemtől szembe, univerzális vs egysoros játékos

A téma már néhány szezonnal ezelőtt is foglalkoztatott, el is jutottam addig, hogy mit és hogyan kellene vizsgálni, de aztán a padlóra söpörtem, hogy túl sok vele a munka, a ráfordítandó idő, meg különben is, az én csapatomban csak elvétve akad használható játékos, olyan meg különösen nem, akiből univerzális játékost lehetne faragni.

Az utóbbi időben viszont a fórumon sokszor került elő ez a téma, érvek és ellenérvek hangzottak el mindkét oldalról, úgyhogy most aktualitása is lett a dolognak.

A 7. szezonban járunk, valószínűnek tűnt, hogy a szükséges adatokat már megfelelő számban össze lehet gereblyézni.

Hogy az is megértse, aki nem jártas a témában, univerzális játékosoknak azokat nevezzük, akik támadásban és védekezésben is pályán vannak, s bizonyos mértékű lövés és blokkolás edzést is kapnak, míg vannak a kimondott támadó- és védőjátékosok, akik csak támadásban illetve védekezésben szerepelnek, náluk az egyik képessége nincs edzve. 

Nagyon nehezen született meg ez a cikk. Többször átírtam, javítottam, átszerkesztettem. Szerettem volna minél több oldalról megvizsgálni a kérdést, menet közben újabb és újabb szempontok merültek fel, amik teljesebbé tehetik a képet, persze ezzel együtt a szükséges munka is megnőtt. Ráadásul minden összefügg mindennel, nagyon nehéz az egyes elemek hatását elkülönítve vizsgálni.

Büntet a motor?

Sokszor olvastam fórumon azt az érvet, hogy a motor nem támogatja a sok cserét, bünteti azokat a csapatokat, akik teljes sorcserével játszanak. Érvként többnyire egy-több mérkőzéssel igazolták ezt, vagy a valós kézilabdát hozták fel példának.

Ami tény: az útmutató nem tartalmaz semmi szankciót, bármennyi csere esetére sem. Hivatalos hírekben sem jelent meg semmi erre vonatkozó információ, még csak homályosan, vagy célzásként sem.

A sport indulásakor még olvasgattam a nemzetközi fórumokat, valaki feltette ezt a kérdést, amire egy 'hivatalos' személy válasza az volt, hogy nincs büntetés.  Így én ezt tartom mérvadónak.

Több képesség - lassabb fejlődés

A legtöbben ezt tartják az univerzális játékosok fő hátrányának. Több képességet kell edzeni nekik, emiatt lassabb a fejlődésük. Elsőként tehát ezt vizsgáltam, mennyi is lehet a különbség. Nagyon fontos azt megérteni, hogy nem lehet két, vagy több játékost összehasonlítani egymással ilyen szempontból. Csak azt vizsgálhatjuk, hogy egy adott játékos mit érhet el, ha különböző edzésarányokat használnánk nála. Alapként a következő edzésarányt vettem: 100-75-55-30-30. Ehhez jön még a különböző mértékű lövés és blokkolás.

A táblázat első oszlopa e két képesség edzésarányát tartalmazza, a második azt, hogy egy mezőnyjáték képesség növekedéshez összesen hány hasznos képességet kell edzeni, ha a fenti arányt tartjuk. A harmadik oszlopban egy elméleti játékos egy szezon alatti mezőnyjáték képesség növekedését tartalmazza, feltételezve, hogy egy szezon alatt 150 hasznos képességet fejlődik.

(Hk - hasznos képesség, Mj - mezőnyjáték képesség)

Első pillantásra számszerűleg nem tűnik túl nagynak a különbség, de sok szezon alatt számottevővé nőheti ki magát (%-os értékben viszont, a 80-0 és a 80-80 közötti 20% különbség már nem mondható túl csekélynek). Ráadásul ezeket az értékeket még befolyásolja a lövés és blokkolás minősége is (a többié ez esetben nem számít, hiszen az arányuk változatlan).

Blokkolás - mennyi is legyen?

A védekezésnek fontos eleme a blokkolás, a valós kézilabdában is, és úgy véltem, itt a játékban is. Szintén fórumon folyt erről diskurzus, s úgy éreztem, megérdemel ez is egy elemzést. Arra voltam kíváncsi, a csapat védekezés értékelésében mennyire játszik szerepet a védők átlagos blokkolási aránya.

Olyan csapatokat vizsgáltam, akiknél az edzésarányokban minimális az eltérés, egyedül a blokkolás edzése különböző. Kiszámoltam, mennyi lenne a csapatok védekezés értékelése abban az esetben, ha minden játékos erőnléte 100%, összhangja és tapasztalata 0 lenne, és ezt a módosított védekezési erőt hasonlítottam össze a védők összesített mezőnyjáték képességével.

Három kategóriát vizsgáltam, ezt tartalmazza a táblázat első oszlopa, ami védők átlagos blokkolási aránya.

A védők Mj képességét összeadtam, majd elosztottam a csapat módosított védekezés értékelésével. Ezáltal megkaptam, hogy 1 védekezés értékelés növekedéshez, hány Mj képesség növekedés szükséges. Ez a második oszlop.

A harmadik oszlop ugyanaz, mint az előző táblázat második oszlopa, azaz az 1 Mj növekedéshez szükséges hasznos képességek mennyisége.

A negyedikben azt találhatjuk, hogy 1 védekezés értékelés növekedéshez összesen hány hasznos képességet kell fejlődni.

Az utolsó oszlopban pedig, a 100%-os blokkolásúhoz hasonlítottam, hogy mennyit kell edzeni ugyanannyi védekezés értékelés eléréséhez a kevesebb átlagos blokkolásúaknak.

(Vé - védekezés értékelés)

Megállapítható, hogy 10%-kal több blokk edzése esetén 2,5%-al kevesebb hasznos képesség szükséges ugyanazon teljesítmény eléréséhez.

Az eltérés önmagában nem túl nagy. Ezért úgy gondolom, hogy azoknál a játékosoknál érdemes magasabbra húzni a blokkolást, akiknél a blokkolás minősége meghaladja, esetleg minimálisan alacsonyabb, mint a többi összes hasznos képesség súlyozott átlaga. Ellenkező esetben ez a haszon elveszik a gyenge képességre való túledzés okozta edzéskiesés miatt.

Univerzális játékosoknál, néhány lövés/blokkolás variáció esetén a következőképpen alakul: (az utolsó oszlopban szintén a 100%-os blokkolású normál védőhöz hasonlítottam őket)

Látható, hogy itt már igen lényeges különbségek vannak, jóval több hasznos képesség szükséges 1 védekezés értékelés eléréséhez, mint egy 100%-os blokkolású normál védőnek.

Ezek az értékek a csapatra vonatkoznak, tehát ha minden játékos univerzális!

Nagyon fontos! Ez nem azt jelenti, hogy azoknak a csapatoknak, akik magasabbra húzzák a blokkolást, nagyobb lesz a védekezés értékük, mint másoknak! A játékosokat és a csapatokat ebben az esetben csak önmagukkal lehet összehasonlítani.

A másik dolog, hogy ez csak abban az esetben lenne igaz, ha minden játékos minden hasznos képességének minden minősége azonos lenne. A hasznos képességek minőségeinek súlyozott átlagával kell számolni, ezt kell a lövés, illetve a blokkolás minőségeivel összevetni.

Azt sem árt ismét elmondani, amit már említettem, ezekben az értékekben nem szerepel az összhang és tapasztalat pozitív, illetve az erőnlét negatív hatása sem.

Leindítás - keletkezés

Ami a legfontosabb - leindítások kizárólag az ellenfél eladott labdáiból, illetve a saját labdaszerzésekből keletkezhetnek! Ezek összege lehet az elméleti maximum. Tehát hiába a leindításhoz megfelelő taktika, ha kevés labdát szerzünk és kevés labdát ad el az ellenfél, nem lesz sok leindításunk. Természetesen ennek a fordítottja is igaz, a leindításnak nem annyira kedvező taktika mellett is lehet több leindításunk, ha hatékonyak vagyunk labdaszerzésben és az ellenfél is gyakran adja el a labdát.

Mivel a labdaszerzésben fontos szerepet játszik a játékosok blokkolási képessége, elmondható, hogy ennek magasabbra edzése ezen a téren is jótékony hatású.

De mi a helyzet a magával a blokkolással? Az nem számít ide? A valóságban blokkolás után megszerezheti a védekező csapat, de akár a támadó is, illetve kipattanhat a labda az oldal- és alapvonalon túlra, s folytatódhat a támadás.

Itt a játékban sincs ez másképpen, blokkolás után maradhat a támadóknál is a labda, akár úgy is, hogy egy támadáson belül többször blokkolnak a védők. Megszerezhetik a védők is - de ez nem számít labdaszerzésnek, s így leindítás sem keletkezhet belőle, csupán normál támadás.

Viszont - ami eléggé fontos - a meccsriport statisztikája csak azokat a blokkolásokat tartalmazza, amikor csere történt a labdabirtoklásban!

Jó néhány mérkőzést átnéztem, s ezeken átlagosan 40% körül történt csere a labdabirtoklásban, azaz került a labda a védekező csapathoz blokkolás után. Tehát nagyon durván 3x annyi blokkolás volt valójában a mérkőzéseken, mint ami a meccsriportban szerepel.

A leindítások szempontjából viszont a blokkolások egyáltalán nem játszanak szerepet!

Leindítás - posztok

Az univerzális játékosok annyival 'többek' a kizárólag védekezésre edzetteknél, hogy magasabb a lövésedzésük aránya. Ennek a képességnek kizárólag akkor veszik hasznát, ha lövőhelyzetbe kerülnek, a védekezésben nem játszik szerepet. Azt tudjuk, hogy leindítás esetén nincsenek cserék, tehát a védekezésben pályán lévők fognak a leindításban is részt venni.

Elsőként azt vizsgáltam, hogy kik a legaktívabbak, melyik poszt, milyen arányban kerül helyzetbe.

(W-szélső, PV-beálló, B-back (védekező, átlövő, irányító))

Az első sorban (Csapat) az egyes posztok arányait találjuk a csapat összes leindításából. Mivel egy-egy poszton különböző számú játékos szerepel, az alatta lévő sorból olvasható ki ez egy játékosra vonatkoztatva.

Sok csapatot vizsgáltam, a teljes előző és az idei szezon tétmeccseit. Szélsőknél mindenhol ehhez közeli érték jött ki, a másik két posztnál voltak eltérések, néhol a beálló lőtt többször, néhol a back-ek. Nagy valószínűséggel ennek az eltérő gyorsaság-arány lehet az elsődleges oka, ami a leindításoknál nagyon fontos szempont. Ez magyarázhatja azt is, hogy a szélsők miért dominálnak ennyire.

Leindítás - gólszerzési hatékonyság

Hatékonyabbak-e az univerzális játékosok, mint a sima védők? Valószínűnek tűnt, de azért lássuk a konkrét számokat. Sok játékost vizsgáltam, külön csoportban a védőket, és külön, a különböző lövésarányokkal rendelkező univerzálisakat. Minden játékosnál igyekeztem sok mérkőzést átnézni, legalább egy-másfél szezont. A védőknél a lövésedzés aránya 15-25% körüli volt, itt nem voltak lényeges eltérések, úgyhogy ezeket nem bontottam szét.

Két fontos dolgot olvashatunk ki a táblázatból. A védők egészen jól lőnek, a 70%-os hatékonyságot mindenképpen elfogadhatónak tartom. A másik pedig, hogy az általam vizsgált játékosoknál kb 70%-os lövésaránytól válik érezhetővé a különbség az unisok javára. Megállapítható tehát, hogy magasabbra edzett lövéssel 10-20% hatékonyságnövekedést érhetünk el.

Jó-jó, de mit jelent ez gólokban? Ehhez nézzük is meg, hogy átlagban hány leindítás van a mérkőzéseken.

Leindítás - gyakoriság

A mérkőzéseken előforduló leindítások számát nagyon sok tényező befolyásolja. Függ a két csapat taktikai beállításaitól - a védekező felállástól és a támadó játéktól, a játékosok képességeitől - a mezőnyjátékosok gyorsaságától, blokkolásától, valamint a kapus átadásától.

A lövés képesség mértéke kizárólag lövőhelyzetben játszik szerepet, nincs köze a leindítások kialakulásához, amit az sem befolyásolhat, hogy egy védekező játékos 'amúgy' támadásban is játszik, hiszen a leindítást egyébként is a védekezők vezetik.

Ha arra gondolunk, hogy univerzális játékosnál a leindítás létrejöttében használatos képességek (blokkolás, gyorsaság) rovására is történik a lövés edzése, akkor elméletileg csökkennie kellene a leindítások átlagos számának ahhoz képest, mintha ez a játékos nem edzene pluszban lövést is.

Be kell vallanom, hogy itt zsákutcába jutottam. Olyan sok tényező befolyásolja a leindítások számát, ráadásul van olyan tényező, ami igen nagy jelentőséggel, hogy nem tudtam semmilyen egzakt összehasonlítást végezni arra nézve, hogy egy vagy több univerzális játékos hatását megmérjem. Ha van is, ezt minimálisnak gondolom. (A liga statisztikák alapján sem lehet az univerzális játékosokat foglalkoztatók dominanciájáról beszélni.) Az általam vizsgált mérkőzéseken, a csapatoknál 2 és 16 között volt a leindítások (valós) száma, de ezeket nem tudtam összefüggésbe hozni a játékosokkal.

Néhány dologra azért sikerült fényt derítenem. Ahogyan a blokkolásoknál, úgy a leindításoknál sem szerepel minden a riportban, csak azok a leindítások, amelyek lövésig jutottak, s gól, védés, vagy mellé/fölé lett az eredménye. Két eset nem kerül a riportba, pedig ha a leindítások számát vizsgáljuk, akkor ezek sem elhanyagolhatóak.

Az egyik eset, amikor nem sikerül a leindítás (az ellenfélhez kerül a labda, vagy elhagyja a játékteret), a másik pedig, az az eset, amikor szabálytalanság és 7 méteres zárja az akciót.

Bár nem kapcsolódik szorosan a témához, s sokak számára nyilvánvaló is, azért lehet találni olyan taktikai tényezőt, ami mérhető módon befolyásolja a leindítások számát.

Néhány mérkőzést megvizsgáltam a különböző támadó variációkra, s a valós leindítások számát (tehát nem a riportban találhatót) hasonlítottam össze az elméleti lehetőségek számával. Egyáltalán nem lehet ezt reprezentatívnak tekinteni, de az irányvonalak azért kivehetőek.

A %-os értékek azt jelentik, hogy a leindítási lehetőségek hány százalékát használták leindításra a különböző taktikák esetében.

Azt hiszem, ebben az eredményben semmi meglepő nincs. Valószínűnek tartom azért, hogy ebben a védekező felállás hatása is, legalább részben, de benne van.

Arra voltam még kíváncsi, hogy a sikertelen leindítások száma összefüggésben van-e a taktikákkal, ezt mutatja a következő táblázat.

A %-os értékek azt jelentik, hogy a leindítások hány %-a volt sikertelen, azaz az ellenfélhez került a labda.

Jól látható az összefüggés az előző táblázattal, ha gyakran játszunk leindítást, nagyobb arányban is adjuk el a labdát, azaz adjuk át a támadás lehetőségét az ellenfélnek.

Hogy azért választ is adjak az előző fejezetben feltett kérdésemre, a magasra edzett lövés mérkőzésenként átlagban 1-2 gólnál nem jelenthet többet.

Tapasztalat

Ha az univerzális játékosok végigjátsszák a teljes meccset, tapasztalatban a kétszeresét kapják, mint azok, akik csak feleannyi időt töltöttek a pályán. De vajon mennyi is ez a tapasztalat? Úgy becsülöm, 30 percnyi játékidőkkel nem éri el egy szezon alatt a 10-et, de számoljunk ennyivel az egyszerűség kedvéért. Univerzálisak kétszer ennyit szerezhetnek, azaz 10 tapasztalattal többet egy szezonban.

10 tp 1% teljesítménynövekedést okoz, így az unik 1% pluszt gyűjtenek egy szezon alatt.

Feltéve, hogy végigjátszották az egész szezonban a teljes meccseket.

Viszont, akik többet vannak a pályán, több aktuális energiát is veszítenek, ebben az esetben ők pont a kétszeresét, így az edzésükből több fordítódik a regenerálódásra és kevesebb a fejlődésre, mint a többieknél.

Kéziben nem végeztem erre külön felmérést, de fociban régebben igen, ezt használom most is, nem gondolom, hogy változtattak volna ezen, pláne nem lényeges mértékben.

A regeneráció miatti edzésveszteség mértéke a regenerációs központ fejlettségétől függ. Maximális (illetve ahhoz közeli) bruttó szintnél 3% edzésveszteséggel lehet számolni, ha a játékos végigjátssza a mérkőzést. Ez itt azt jelenti, hogy az univerzálisak átlagban 1,5%-al kevesebbet edzenek.

Alacsonyabb regközpont és gyúrók mellett nyilvánvalóan nagyobb lesz a kieső edzés, ennek mértékét nem ismerem, de kis szinteknél ez a többszöröse is lehet.

Magas kiépítettségnél, ha csak a tétmeccseket nézzük, 1 szezon alatt ez a veszteség 1 nap körüli edzéskiesést jelent.

A két tényező - a több tapasztalat és az edzéskiesés - együttes hatása kezdetben még majdnem kiegyenlíti egymást, de hosszú távon már teljesen elenyészik az edzéskiesés jelentősége.

Összhang - erőnlét

Minél többet van pályán egy játékos, annál több összhangot kap, és erőnlétet veszít. Egysoros játékosoknál az összhang 90 körül elég stabilan tartható, univerzálisaknál ezt nyugodtan vehetjük 100-nak, ez a különbség pedig, folyamatos 1% teljesítmény pluszt jelent esetükben.

Az erőnlét csökkenését döntő módon a választott meccsfontosság befolyásolja, normál fontosság esetén 4, alacsony esetén 8 mérkőzés alatt fogy el a több összhangból származó előny, utána pedig, egyre halmozódik a hátrány.

Természetesen lehet cserélgetni, pihentetni az univerzális játékosokat, de ha csak a mérkőzések felén szerepelnek, ugyanott vagyunk összhang, erőnlét, sőt tapasztalat, edzéskiesés vonatkozásában is, mint az egysoros játékosoknál.

Többször elhangzott az is, hogy univerzális játékosok használatakor kevesebb bevethető játékost kell tartani. Ez igaz, de a szezon második felében, a rájátszáskor, már hátrányt okozhat a sok játékidő miatti erőnlétcsökkenés.

Fizetés - népszerűség

Ha a játékost nézzük, a fizetését a két legmagasabb értékű képessége, a tapasztalata, és a népszerűsége befolyásolja. Egysorosan edzve és játszatva a képességek lesznek magasabbak, univerzálisként az utóbbi kettő.

Úgyszintén hatással van a fizetésre a ligaszint - minél magasabb ligában játszunk, annál több fizetést kérnek, a külföldi játékosoknak pedig, még 25% prémiumot is kell fizetnünk. Valószínűleg ez az, ahol egy stabil fejlődés mellett a legjelentősebbet tudunk spórolni, előbb-utóbb célszerű lesz többnyire hazai játékosokból kialakítani a keretet.

Az imént már említettem, hogy az univerzális játékosoknak magasabb lesz a népszerűsége. A népszerűséget ugyanis nagymértékben növeli, ha a játékos bekerül a forduló csapatába, s a magas játékperccel rendelkezők igen gyakran találhatóak ott, még akkor is, ha statisztikában jóval gyengébbek voltak a fordulóban, mint más hasonló posztú egysoros játékos. Ugyanígy gyakrabban kerülnek a mérkőzés legjobbjai közé is, ami ugyancsak jótékony hatással van a népszerűségre.

Támadás - lövések

Mi a helyzet a támadásoknál? Van-e lényeges különbség a lövési hatékonyságnál a két eltérő edzés esetén?

Ha magasabb egy játékos lövés képessége, nagyobb az esélye a gólszerzésre. Univerzálisnak edzve, egy adott idő alatt kevesebbet nő a lövése - mint ahogy a többi képessége is, mintha csak támadónak fejlesztenénk.

A játékos statisztikája csalóka, hiszen univerzális játékosoknál szerepelnek benne a leindításokból szerzett gólok is, amiknél nagyobb az esély a gólra, mint normál - pláne 9 m-es lövésnél. Így sokszor úgy tűnhet, hogy hiába jobb képességű egy tisztán támadó játékos, kevésbé hatékony, mint az unis társa.

Néhány csapatnál összehasonlítottam hasonló posztokon a két típusú játékost. Ha a leindításokat nem vesszük figyelembe, a tisztán támadó játékosoknak mindig jobb volt a lövési hatékonyságuk néhány százalékkal, mint az unisoknak. A nagy számok törvénye alapján biztosan lehetne ellenpéldát találni, de igazából ez nem is egy döntő bizonyíték, hiszen különböző képességű játékosokról van szó.

Mindenesetre bizonyos vagyok benne, hogy az a támadó, akinek blokkolás is van edzve, nem fog hatékonyabb lenni a normál támadásokban, mintha nem edzenénk neki.

Zárszó

Köszönöm azoknak a türelmét, akik eddig végigolvasták. Bízom benne, hogy hasznosnak találjátok az itt leírtak egy részét.

A következtetések levonását rátok bízom. Látható, hogy nem egyértelmű a kép, s ha valaki elkötelezte magát valamelyik oldalon, biztosan megtalálja a maga igazolását.

Bárki, bármilyen utat is választ, járjon rajta sikerrel!

Köszönöm mindazok segítségét, akik adatokkal segítették a munkámat - arkrektor, hzsolt, David Xix, Tomo75, dominik626, buresz3 - és mindenkiét, akik fórumon, illetve levélben osztották meg megfigyelésüket, véleményüket a témáról!