PowerPlay Magazine

Történetünk a 2010-es év júniusának első napján kezdődék vala. Sok tervezés, szervezés és tesztelés eredményeként lőn a PPM palettáján egy új sportág, nevezetesen a labdának rúgása. Kezdetben sok vala a játékosok elégedetlensége, végül azonban látszódá vala az oázis, az sivatagnak közepén. De most már hagyjuk ezt a  középkori szövegelést, és lássuk a tényeket!

 A foci indulásakor igazán senki sem tudta mire számítson, több volt a random, mint a tény. Kezdetben nem kaphatott akárki csapatot, de néhány nap alatt szép lassan mindenki bekerülhetett a béta verzióba. (A hogyant és mikéntet most ne firtassuk, akkor fórumoldalak teltek meg ezzel, aki mégsem tudja, járjon utána!) Akik ott voltak a hoki indulásánál kis előnyben voltak. Hogy miért is? Tömören most kijavíthatták az ott elkövetett hibákat. Kicsit részletesebben ez annyit tesz, hogy tudták melyik létesítmény mennyire fontos, és azt is, hogy miként érdemes bánni a játékosokkal. Újak számára sem volt lehetetlen a küldetés, de azért ők még jó eséllyel belefutottak egy később megbánt eladásba, vételbe esetleg fejlesztésbe vagy nem fejlesztésbe, függetlenül a pár hét béta verziótól.

 Ha már sikerült idekevernem a hokit, illik megjegyezni az akkor elég markáns véleményt, mi szerint még korai volt azt a focit elindítani. Sokan a jégkoronghoz hasonlították, joggal, ezért az elvárások nagyok voltak, joggal. A hokit mindannyian annyira megszerettük, hogy elvártuk, a foci is legalább ilyen legyen. Elsőre sajnos csalódnunk kellett, látszott, hogy még gyerek cipőben jár szegény.

Június elsején indult a végleges verzió, amin látszódott, hogy itt-ott ráfér még a toldozás-foltozás, de játszhattunk vele. Szép lassan velünk együtt fejlődött a játék, hasonlóan a hokihoz, bár ott mindez a béta része volt első sorban. (A látszattal ellentétben ez nem egy összehasonlító cikk, de bétákkal együtt több mint 600 PPM-es nap után nehéz nem elkalandoznom, szóval figyeljétek a fonalat, mert csalok!) Fokozatosan lett stadionunknak kinézete, új dizájn és még pro csomaggal színes képesség kiemelés is minden posztra. Csinálhattunk címert, mezeket és később már zászlót is csapatunknak, amivel a játékélmény folyamatosan javult.

A külső fejlesztések egyértelműen jót tettek a játéknak, de mi a helyzet a belső, azaz realitás, meccsmotor és egyéb szavakkal, amit mindannyian keresünk az ilyen játékokban. Kezdetben volt valami. Sokan kezdtünk tesztelni, még egy külön fórum is nyílt ezért, aztán szép lassan kiderült, hogy amit megtudtunk a bétában, kevés volt az éles verzióhoz, amit megtudtunk az első szezonban, csak fényt gyújtott az alagút végén a második szezonra. Szép lassan mindenki megtalálta csapatának a megfelelő utat, a jó taktikát és kezdett formát ölteni csapatunk is.

Most lássunk néhány menedzsert, akiket az elmúlt két szezonban nyújtott teljesítményük alapján választottam, kicsit a játék egyik alapját képző random alapján. Rajtuk keresztül próbálnám meg érzékeltetni, hogy még egy folyón is vannak állandó pontok, és mindenben van valami állandóság, amit úgy néz ki ők kezdenek megtalálni. Három játékos három osztályból három különböző eredménnyel. Van aki mindkét kiírásban elöl végzett a bajnokságában, van, aki két szezon alatt kétszer is bajnok lett. Lássuk akkor őket, miként látták az eltelt két szezont.

Elsőként lássunk egy menedzsert, aki mindkét szezonját az első osztályban töltötte, de nem csak a sorsolás miatt.
Precki:

Mesélj egy kicsit a csapatodról, magadról, és arról, hogy zártad az elmúlt két szezont?

Akkor először magamról. Prech Tamásnak hívnak, 21 éves vagyok és Dombóváron lakom. Jelenleg elektronikus kereskedelemmel és marketinggel foglalkozom és emellett, amikor időm engedi (szóval amikor akarom, hogy engedje :-)) itt feljesztem a csapatom, illetve egy másik menedzser játékkal is (BB) játszom.
A csapatommal az elején abszolút nem tudtam, hogy mit csináljak, nincs jégkorongos "előképzettségem", mint többeknek. Mentem a saját fejem után, aztán ez lett belőle. Az 1. szezonban az élvonal bajnoka lettem, így indulhattam a BL-ben, ahol aztán sajnos a csoportkörben búcsúznom kellett. Most, a 2. idényben is végig harcban voltam a győzelemért, végül csak 2. lettem ... Szép az ezüst is az arany mellé. :-)
 
Szerinted mi kell egy jó csapathoz?

Nagyon sok minden rejtély még a számomra és nem tudom, hogy miért történik. Egy-két dolgot viszont már tudok ... Mindenképpen fejleszteni kell a létesítményeket, mert ha ezt nem tesszük mindjárt az elején hátrányba kerülünk. Nagyon fontos, hogy minél több időt fordítsunk a játékra, mert ez tényleg olyan játék, amivel napi szinten foglalkozni kell ahhoz, hogy jól menjen.

Hogy látod az elmúlt két szezont a játék szempontjából, merre haladunk?

Bízom benne, hogy lassan kialakulnak az erőviszonyok. Egyrészt mindenki a helyére kerül, vagyis az alsóbb osztályokban lévő jobbak feljutnak, a felsőbb osztályokban lévő rosszabbak lesüllyednek. Másrészt remélem, hogy hamarosan már lehet beszélni olyanról, hogy papírforma, mert jelenleg egy kiesőjelölt simán meg tud verni egy bajnokesélyest.

Melyik sportág fekszik neked a legjobban? Úgy hallottam kosárlabda menedzselésben jó vagy, és fociban is eddig jól teljesítesz.

Igazából mindegyik tetszik, a kosárlabda és a foci is. Legalábbis menedzser játékban jól megy. A már említett kosárlabda menedzserrel is játszom, épp most küzdök az élvonalba jutásért, igen jó csapatom is van, ráadásul színmagyar. Itt egyelőre csak magyarokból nem tudtam csapatot építeni, de talán majd egyszer ... Szerintem messze nem az én csapatom a legjobb, ami az előnyöm, hogy az élvonalban kezdtem, mindjárt az első szezont meg tudtam nyerni és a lehető leghamarabb nemzetközi porondon is kipróbálhattam magam. Ám egyre nehezebb lesz az élmezőnyben lenni, sőt azt sem zárom ki, hogy 2-3 szezon múlva a kiesés szele is megcsaphat ... Persze ezt nem akarom, és harcolok továbbra is a minél jobb helyezésért.

Folytatódjék a sor a másodosztály egyik menedzserével, aki Precki-hez hasonlóan mindkét szezonját az élmezőnyben zárta.
Turul:

Mesélj egy kicsit a csapatodról, magadról, és az elmúlt két szezonodról!

A Győri Budvarka a II.3. bajnokság élcsapata volt az első két szezonban. Hokiban már szereztem bajnoki címeket, így nagyon vártam a foci indulását.
Az első szezon eleje az ismerkedéssel telt, és úgy tűnt, hogy nincs kimagasló csapat, próbáltam az élbolyban maradni, a hajrára sikerült is felzárkóznunk, azonban az utolsó fordulókra teljesen kipukkadt a csapat, és sikerült a 3. helyre csúsznunk. Csalódott voltam, mert úgy számoltam, hogy a 2. szezonban sokkal nehezebb lesz feljutni. Valóban sokkal nagyobb lett a konkurencia, a feljutáshoz az is kellett, hogy jókor küldtem el gyors egymás utánban kétszer is edzőtáborozni a legjobbjaimat. A forgatókönyv hasonló volt az első szezonhoz, pár fordulóval a vége előtt élre is álltam, de végül 1 ponttal lecsúsztunk a bajnoki címről. Szerencsére a megspórolt erőnlétünk is kamatozott az osztályozón és sikerült az I. osztályba jutnunk.
Magamról annyit, hogy mindenem a sport (valóságban és virtuálisan is), így anno C64-en kezdtem sportos játékokkal, majd Amiga, PC gépeken focimanager játékkal játszani. Jó rég volt már, néhányan akkor születtetek :) Az online játékokkal talán 2 éve ismerkedtem meg, új kihívást jelentett valós játékosok csapatai ellen játszani. Jelenleg is több játékkal játszom (foci, kosár, kézilabda, forma-1 és persze a hoki).
A "való világban" a foci az én sportom, de lelkesedésemet meg sem közelíti játéktudásom, így aztán átálltam a "sötét oldalra" és játékvezetőként igyekszem minél kevesebb hibával észrevétlen maradni... :)
A csapatnevem eredete gondolom nem szorul külön magyarázatra azok számára, akik jártak földrajz órára és ittak már sört :)

Szerinted mi kell egy jó csapathoz?

A receptet már előttem feltalálták: "Végy egy jó kapust!"
A további kellékek: Megfelelő potenciálú játékosok, minél magasabb szintű létesítmények, és az erőnléttel való gazdálkodás.
A játékosok vagy jönnek az akadémiáról, vagy venni kell. Én saját nevelésű játékosokra építek, csak egy játékost vettem a kezdőcsapatba, de ő is magyar.
A létesítmények hasznosságát a hokiban kitapasztaltam, ugyanazt a szisztémát követem itt is.
Az erőnléttel okosan kell gazdálkodni, magasozni soha nem szoktam (kivéve az osztályozót)

Hogy látod az elmúlt két szezont a játék szempontjából, merre haladunk?

Én előre haladok! Hogy a játék merre halad, azt a fejlesztők tudják megmondani.
Remélem itt is indul a válogatott és a nemzetközi kupa, mint a hokiban. A célom, hogy fociban is legyen (legalább) egy válogatott játékosom.
A következő két szezon alatt kialakulnak a reális erőviszonyok, az első két osztályból eltűnnek a botcsapatok, és a legerősebb, alacsonyabb osztályból induló csapatok is elérhetnek az őket megillető helyre.

Említetted, hogy Preckivel riválisok vagytok egy másik játékban, szerinted itt is azok vagytok/lesztek? Mesélj kicsit kettőtök kapcsolatáról, ha már ilyen jól belenyúltam az interjúalany választásba! :)

Preckivel a buzzerben (kosárlabda menedzser) kerültünk egy csoportba a II. osztályban és a csoportdöntőben legyőzött, majd feljutott az I. osztályba. 6 tétmeccset vívtunk azóta összesen, de mindig ő nyert. Mivel én később kezdtem ott a játékot azzal vigasztaltam magam, hogy a helyzeti előnyét még nem sikerült behoznom. (Amúgy az U-21-es magyar válogatott büszke játékosnevelői vagyunk mindketten.)
Megörültem, mikor felfedeztem, hogy Precki itt is jelen van, ki is adtam a jelszót: visszavágó! Nos, kedves riválisom nagyon jól szerepel itt is, hiszen az első szezont ő nyerte az I. osztályban, most pedig úgy járt mint én - egy ponttal maradt le a bajnoki címről. A sorsolás szeszélye folytán a kupában összekerültünk, és sikerült is idegenben legyőznöm. Most, hogy végre a bajnokságban is összecsaphatunk, remélem meg sem állunk a 6-0-ás mérlegig! :)

Sok sikert, jó játékot kívánok mindenkinek!

Végül, de nem utolsó sorba jöjjön egy menedzser, aki már többször bizonyította, hogy bármilyen csapattal megállja a helyét. A Nemzeti kupa idei győztese, és a harmadosztály egyik bajnoka lett ebben a kiírásban úgy, hogy fél évvel ezelőtt még a IV. Liga mezőnyéhez tartozott.
Elar:

Mesélj egy kicsit a csapatodról, magadról, és arról, hogy zártad így ezt a szezont?

Először is ÜDV mindenkinek :)
Azt hiszem sokan ismerik a nickemet, mint ahogy én is rengeteg régi ismerőst fedezek fel nap mint nap a játékban. :)
A PPM indulása óta nyúzom a játékot. Először értelemszerűen a hokival kezdtem és természetesen ki szerettem volna próbálni a focit is.
A csapat nevét a kutyáimról találtam ki - van két Fila Brasileiro "vérebem" :) (www.filabrasileiro.hu -ezt a reklámot csak azért engedélyezem mert rendes gyerek vagyok... :P -Josh)
Mivel a hokiban az első osztályban kezdtem, itt "hátul" szerettem volna kipróbálni magam. Úgy gondoltam nagyobb a sansz a "végső" sikerre, ha az ember kifog egy jó "hullámot".
Eddig ez az elgondolás bevált.
A mostani szezon sikeressége miben rejlik? Nehéz kérdés.
Az én többször hangoztatott véleményem, hogy ez elsősorban szerencse (Random, Iván) kérdése.
Másodsorban természetesen a manager alkotása is benne van. :)
A szerencsét muszáj kiemelnem.
Ha nem kapok magas ÖÉ-vel ifiket az előkészítőből, akkor most nem tartanék itt. Persze ehhez az is kellett, tudjam fejleszteni az akadémiát. Az átigazolásaim egy hátvéd kivételével sajnos nem sikerültek, de így legalább 10 magyar van a kezdőben
A kupával eddig nem nagyon volt szerencsém. Most a 13-as sorszámot kaptam, el is könyveltem, h 1-2 forduló és zakó :)
Szerencsére nem így történt és sikerült kemény küzdelem árán megszerezni a Nemzeti Kupát.
A bajnokság nagyon izgalmasan alakult. Az utolsó fordulóig nyitott volt az első 3 hely sorsa, de ott is sikerült a jobb gólkülönbség révén elcsípni az első helyet.
A jövő szezonra két tervem van. Megduplázni az aréna kapacitását és venni egy kapust.
A bajnokságban jó lenne az első három között végezni, de még nem tudom mennyire erős a 2. liga?
A nemzetközi porondon szintén szeretnék valami jó dolgot elérni, ehhez viszont gyengének érzem a keretet.

 
Szerinted mi kell egy jó csapathoz?

Szerencse és Iván :)
Komolyra fordítva, jó és összeszokott játékosok. Én inkább a fő skillek erejében hiszek.
És természetesen ne feledkezzünk meg a megfelelő háttérről sem.


Hogy látod az elmúlt két szezont a játék szempontjából?

Szépen fejlődik, habár ráfér még sok újítás. A cserék megoldásával pl. nagyon nem vagyok megelégedve.
Amire kíváncsi leszek majd itt és a hokiban, hogy mennyiben fogja megváltoztatni a játékmenetet a szabadügynökök megjelenése, illetve amikor eléri max fejlődési csúcsot a playerek skillje és választhat az ember: Ifit nevel vagy öreg , nem fejlődő rókákat vesz.
A hokiban a problémám az volt, hogy (szerintem) nem jól oldották meg az ÖCSÉ számítását és két szezon alatt hatalmas különbségek képződtek a „szerencsés”, jól szereplő illetve az összes többi csapat között.
Mivel a fociban abban a szerencsés helyzetben vagyok h 3 címet is nyertem – most benne vagyok az első tízben az összértéket tekintve és nem ismerem a középcsapatok értékét. DE ha jól sejtem ezen nem változtattak, szóval a következő szezon igen nagy vízválasztó lesz.
Aki jól szerepel, az megalapozza, hogy a jövőben is élvonalhoz fog tartozni.

Mit gondolsz, mit tartogat még nekünk a játék?

Remélem csak örömet és kevés bosszankodást. :)

 Ahogy ők is elmondták, az erőviszonyok még csak most kezdtek helyreállni, hisz' az induláskori pozíciók már egyre kevésbé mérvadóak, ők a példái annak, hogy bizony van állandóság a játékban, és a változások igenis jó irányba viszik a játékot. A kezdetben sokat szidott lehetőségekkel, tényekkel szép lassan mind megbarátkozunk, megtanuljuk használni őket, de legalább is együtt élünk velük.

Idő kellett ennek a sportnak, amit megkapott, sőt, lassan le is telik. Páran feladták, megelégelték vagy esetleg csak megunták, de még többen kezdik komolyan venni, és élvezni. Kérdéses, hogy még mit tartogat a jövő, de tény, hogy egyre nagyobb élet kerül a foci vérkeringésébe, ami további fejlődéseket vetít előre, de ezt ezúttal majd nem a fejlesztőcaspattól kell várnunk...

Legyen ez a rövid cikk lezárása egy rövid korszaknak, ami szép lassan feledébe merül. Feledésbe merül, de jogosan, és szükségesen, mivel most már nyugodtan teheti mindezt, mert nem fogjuk neki elfelejteni a sok mérgelődést, tehetetlenséget és idegbajt úgy, ahogy az első győzelmi sorozat élményét vagy akár a csapatépítés csodáit. A következő nagy lépés majd a válogatottak megalakulása lesz, addig is mindenki csak így tovább előre, játékosokat edzeni, menedzseri tapasztalatokat gyűjteni, Magyarországnak fociban is a nagyok közt a helye!