Час:

Твої команди:
Зв'язок
Public account
  Зона PRO
1330 кредитів
Придбати кредити
Ти знаходишся у суспільному обліковому записі. Якщо ти хочеш грати або приєднатися до обговорення, то маєш залогінитися. Якщо ти новий користувач, то маєш спершу зареєструватися.

  PowerPlay Журнал

Jégkorong válogatott tavalyi évi szereplése (1. rész)


Jégkorong válogatott tavalyi évi szereplése (1. rész)

Nagyon nehéz bármit is mondani, írni ezután a bűn rosszul sikerült VB szereplés után. Láttuk, látjátok az eredményeket, önmagukért beszélnek. Minden más csak magyarázkodásnak tűnik. Ennek ellenére engedjétek meg nekem, hogy elmondjam a véleményemet a szezonról, a VB mérkőzéseiről, illetve az idáig vezető útról.

 

Rögtön az elején szeretnék leszögezni valamit: A szezonban minden elért, vagy nem elért eredményért egyedül én vagyok a felelős. Tehát, ha valakire rá szeretnétek húzni a vizes lepedőt, azt csak velem tegyétek. Nyílván nem láthattátok, de higgyétek el nekem, Bredock kollegám hatalmas munkát fektetet a válogatottba. És miért írom ezt? Mindjárt kiderül.

 

Kezdjük a szezonnal, VB-re felkészüléssel.

 

Óriási lelkesedéssel vágtunk bele. Sok mindent tűztűnk ki célul. Legfontosabbnak azt tartottuk, hogy a szurkolók és a Válogatott ismét találjon egymásra. Rögtön az elején leszögeztük, hogy nem a VB szereplést tartjuk a legfontosabb feladatnak. Persze utólag látom, hogy nem kellett volna ezt mondanom, mert ezzel lovat adtam azok alá, akiknek bántjuk valamiért a csőrét. Megtörtént, megváltoztatni nem tudom, és nem is akarom. Nyílván ez alatt nem arra gondoltam, hogy nem gond, ha kiesünk, nem baj, ha ilyen bűn rosszul szerepelünk. Valaki azt mondta a fórumon, hogy próbálom az elvárásokat levenni a vállamról. Félig meddig igaz. Bár nem magunkról akartam csökkenteni a nyomást, hanem az egész közösségen. Ha van egy kis önkritikánk, akkor be kell vallanunk magunknak, hogy milyenek vagyunk mi magyarok. A tavalyi Vb ezüst érem miatt kesergünk. Hiába egy félelmetesen jó eredmény, hiába utasítottunk egy csapatot kivéve mindenkit magunk mögé, a magyar mentalitás olyan, hogy azon kesereg, amiatt nem arany lett a vége. Erről ennyit.

 

Visszagondolva a szezon elejére, azt kell mondanom, hogy jól indult. Kezdve azzal, hogy az előző kapitányt sikerült jobban megismernem - mondom ezt úgy, hogy 99%-ban csak a válogatottról beszéltünk. Eddig azok táborát szaporítottam, akik semleges érzésekkel tekintettek Démonra. Sikereit elismertem eddig is, az egyik, ha nem a legjobb menedzsernek tartottam/tartom, de más kapcsolatom nem volt vele. Nem a legjobb szór rá - bocs Démon - de egy kicsit mufurcnak tartottam. Ez a véleményem a válogatott átadás közben megváltozott. Utólag látom, hogy azért lehetett ilyen véleményem, mert mi (ez alatt értem a PPM tagokat és a teljes közösséget), magára hagytuk a Válogatottal. Természetesen, mint mindennek, ennek is két oldala van. Talán lehetett volna egy kicsit nyitottabb, stb, stb. De nem ekézni akarom Démon-t, mert valóban nagyon pozitív kimenetele volt számomra a sok levelezésünk. Most, hogy dicshimnuszokat regéltem előző kapitányunkról, nézzük meg, hogyan sikerült a felkészülés.

 

Talán kezdjük azzal, hogy rosszul. Vereség, vereség hátán, szinte mindenki megverte a csapatot, aki arra járt. Állítom, ha a rolbások összedobnak egy csapatot, akkor ők is elkapják a csapatot. Egyébként azok táborába tartozom, akik hisznek abban, hogy a játékba be van építve egy rejtett forma. Ez minden szezon kezdetén lenullázódik (vagy 100% áll vissza, néző pont kérdése), és egy random dönti el, hogy milyen szezonod lesz. Ez ellen nehéz védekezni, és kín keserves munka kell, hogy küzdj ellene. Szóval jöttek sorra a rossz eredmények. Ekkor kezdtem el kapizsgálni, hogy a későbbiekben a VB-n nagyon nagy bajban leszünk. Mit lehetett volna tenni ellene? Az egyik játékot megszűntetjük, Bredock-al kézbe vesszük a taktikai beállításokat barátságos meccseken, és kiszórjuk a csapatból a fiatalokat, akiket behívtunk előtte. A fórumon egy menedzser társamtól elhangzott még korábban, hogy ha ő lenne a kapitány, akkor tojna mindenre, mi is tegyük azt, és csak a győzelmekre koncentráljunk. Akkor nagyon bántotta az önérzetemet ez a kijelentés, most már egyáltalán nem találom ördögtől valónak. Szóval a két mondattal feljebbi lehetőségek ki voltak csukva, hiszen az egyik sarok pont az volt, hogy a szurkolok és a csapat közelebb kerüljön egymáshoz. Szerettünk volna fiatalokat a csapatba építeni, illetve a 19 éveseknek lehetőséget biztosítani, hogy tapasztalatot szerezzenek az U20-as VB-re. Démonnal váltott levelezésemben erre is kitértünk, ő azt tanácsolta, hogy ne tegyük, mert nincs sok értelme. Elhanyagolható az a tapasztalat szerzés, amit a válogatottban szereznek. Igazat is adtam neki, de úgy voltam vele, hogy a kicsi is több a semminél. Ennek az értelmére majd későbbiekben rávilágítok.

 

Szóval a felkészülés elején próbáltuk erőltetni a fiatalokat. Miután a meccsek kimenetele nem volt kedvező, és haladtunk a szezonban előre, elő kellett venni a rutinos játékosokat is, mert az összhangra is figyelni kellett. Az eredmények nem javultak a felkészülés végéig, már rendesen a béka feneke alatt lehetett a rejtett forma. Így szaladtunk neki a VB-nek.

Ejtsünk szót a sokat emlegetett szurkolói-csapat összeborulásról. Azt hiszem remekül indult minden. Bredock szervezte a játékokat, elkezdtem értékelni a csapatot, illetve a véleményemet leírni róla a fórumon és a Magazinba is. Sajnálatos módon azonban az élet közbe szólt. Mikor elindultam a kapitányi választásokon elég szabad időm volt, hogy ne csak 5 percekre lépjek be a játékba. Nem sejtetem, hogy ez meg fog változni. Hamarosan nem tudtam belefektetni azt az időt, ami szükséges lett volna, hogy a vállalásunkat maradéktalanul teljesítsem. Azaz felpörgessük az életet a csapat körül. Szerencsémre Bredock teljes gőzzel nyomta, és a játéknak köszönhetően rendesen zajlott is az élet. Többen is jeleztétek, hogy nagyon tetszett számotokra a játék. Remélem ezt a következő kapitányok tovább viszik, mert nagyon tetszett mindenkinek. Ha szükség van valamire, akkor a PPM tagoktól kérjetek nyugodtan segítséget. Kicsit elkanyarodtam. Szóval az élet közbe szólt, és elmaradtak a fórum és a Magazin bejelentkezések. Szezon közben eljutottam arra a pontra, ha van lehetőség arra, hogy a kapitány lemondjon, és átadja a helyét a segédjének, akkor megteszem. Mert mindenki megérdemelte volna (legfőbbképpen Bredock), hogy teljes gőzzel pörögjenek a dolgok. Sajnos erre nem volt lehetőség, és menet közben nem változott semmi, sőt még rosszabb is lett. Volt, hogy napokig nem tudtam belépni, még a VB-n sem tudtam képviselni a csapatot. Kritikaként megfogalmazódott, hogy nem képviseltük a csapatot. Teljesen jogos, pár sorral fentebb kifejtettem, hogy miért nem voltam jelen. Csak hogy jobban fájjon nekünk, úgy alakult, hogy Bredock is kifutott a Vb kezdetére a szabadidőből. Így egyikünk sem volt jelen a meccsek alatt, sőt volt ennél rosszabb is, de arról majd később. Így utólag egy jó tanácsot fogalmaznék meg a leendő kapitányoknak, illetve minden jelöltnek, aki el akar indulni. Ezerszer gondolják át, hogy mennyire rendelkeztek szabad idővel. Ugyan jelenleg nem kell már felépíteni egy csapatot, mert megtették ezt korábban, és tulajdonképpen 10-15 perc alatt be lehet állítani a csapatot és taktikát lehet választani hozzá, de ha a közösséggel is szeretnénk kapcsolatot tartani, akkor ez az idő nem elég.

 

A szezon felkészülésről ennyit, nem ragoznám tovább, így is hosszúra sikerült. Folytatása következik, amiben az összes VB meccsről egy-egy gondolatot megfogalmazok, illetve leírom, hogy szerintem mi vezetett ide, hogy egy osztállyal lejjebb kell folytatnunk.





Рейтинг статті: Не дуже - Нормальний - Відмінно     Унікальних переглядів: 107

Викласти на Facebook   Викласти на Twitter   Викласти на Myspace