Saat:

Takımlarınız:
İletişim
Public account
  PRO Bölgesi
1330 kredi
Kredi satın al
Genel bir hesaptasınız. Oyunu oynamak ister veya tartışmalara katılmak isterseniz giriş yapmak zorundasınız. Yeni bir kullanıcıysanız, öncelikle kayıt olmalısınız.

  PowerPlay Dergi

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak – 1. Hová essünk ki?


E cikksorozat réges-régi cikkeiből mára sajnos eltűntek a képek, ábrák és táblázatok. Az esetek többségében a linkek sem működnek már. A cikkek így teljesen értéktelenek, ezért döntöttem úgy, hogy felújítom őket, még akkor is, ha már nem aktuális, vagy egyenest nem érvényes, ami le van írva bennük.


Ma a sorozat első részét olvashatjátok, mely eredetileg 2010. október 2.-án jelent meg a magazinban és egy még régebbi cseh cikkből merít ihletet. A benne leírtak ma már érvényét vesztették. A ligarendszert megváltoztatták a programozók, pont azért, mert bekövetkezett az amit
Sarth cikke megjósolt annak idején.

 

Ez a cikksorozat főleg az elvetemült menedzsereknek szól, olyan dolgokkal foglalkozik, amiket nem találtok meg az útmutatóban, viszont egyszerű, vagy hosszú távú megfigyelésen alapszanak. Statisztikák, képletek, működési elvek, elméletek. Nem kell készpénznek venni, de érdemes rajtuk elgondolkodni.

Melyik helyről érdemes kiesni? Melyik helyről érdemes osztályzót játszani? Honnan lesz egyszerűbb visszaküzdeni magam? Milyen erősnek kell lennem, hogy érdemes legyen feljebb jutnom? Ezekre próbálok elméleti válaszokat adni ebben a cikkben.

 

A sportélet nem csak a győzelmekről, bajnoki címekről szól. Sok csapat a kiesés ellen küzd, és hát valakinek az utolsónak is lennie kell. Ez a PPM jégkorongra 4x érvényes. Hiszen csak egy bajnok van, de négy kieső. És az osztályozókban is négyszer többen küzdenek ligánként a bent maradásért, mint a feljutásért. És persze nekik nem mindegy, hogy egy erős alsóbb osztályba esnek ki, vagy egy gyengébbe.

 

Ezt a cikket  Sarth egy régebbi írása inspirálta, ahol is egy logikusnak hangzó elméletet írt le, miszerint a ligákból való kiesési rendszer idővel azt fogja eredményezni, hogy ugyan azon osztályon belül, egyes bajnokságok érezhetően gyengébbek lesznek, egyesek meg erősebbek.

 

Miről is van szó:

A négy kieső négyféle alsóbb szintű ligába esik ki, méghozzá nem véletlenszerűen. Legegyszerűbb ezt bemutatni az első ligából kiesőkkel:

 

Az utolsó 20. helyen végző (és elméletileg leggyengébb) csapat mindig a II.1-be folytatja.

A 19. helyen végző csapat pedig minden szezonban a II.2-be esik le.

A 18. a II.3-ba, még az elméletileg legerősebb kieső csapat

A 17. helyről a II.4.-be köt ki.

 

Ugyan ez a helyzet az osztályozókon keresztül kiesőkkel: megint a leggyengébben szereplő (16.) osztályozós csapat küzd meg a II.1 PO döntő vesztesével, és a legjobban szereplő (13.) a II.4 PO döntő vesztesével.

 

Így igen logikusnak tűnik az a következtetés, hogy mivel a gyengébb csapatok mindig a II.1-be esnek ki, az erősebbek pedig a II.4-be, így idővel a II.1-es liga érezhetően gyengébb lesz, mint a II.4. Persze ez nem csak a második ligára érvényes, hanem minden ligaszintre (kivéve persze az I.1-et). Mindegyik ligából a négy hozzárendelt alsóbb szintű ligába esnek ki a csapatok ugyan ezen rendszer szerint - a leggyengébb a legkisebb számú hozzárendelt ligába, a legerősebb meg a legmagasabb számúba. A hozzárendelt alsóbb szintű ligák számait nagyon egyszerűen lehet kiszámolni:

A  ligátok sorszámát beszorozzátok néggyel, ez lesz a legmagosabb számú liga, ahova kieshettek a többi három meg e liga előtti sorszámokkal rendelkezik.

 

Ezáltal elérkezhet a pillanat, amikor már érdemes lesz jól megfontolni azt, hogy ha már kiesek, akkor hova essek ki, azaz hogy ha nem tudok a kiesést jelentő csík felé jutni, akkor legyek inkább a legutolsó.

 

Ebben a bizonyos cikkben „elhangzott" az az összefüggés is, hogy ha már elérünk oda, hogy a II.1. gyengébb lesz, mint a többi, akkor valószínű, hogy a II.1 PO második helyezettje is gyengébb csapat lesz, mint a többi II. ligás PO másodikak. Ezért érdemes gyengébb osztályozó ellenfelet is választani, és elveszteni a 13. - 16. helyért folyó párharcokat.

Nem utolsó sorban ott az a tény, hogy egy gyengébb ligából könnyebb visszaverekednie magát a csapatnak a felsőbb ligába. Ez is egy stratégiai szempont.

 

Gondoltam, így a 5. szezon vége felé, már kialakulhatott némi látható erő különbség, ami bizonyíthatná ezt az elméletet, ezért fogtam magam, és kielemeztem a magyar második, és harmadik osztályt.

Hát nem alakult ki ilyenféle rendszer! Lehetséges, hogy nagy PPM országoknál, mint Szlovákia és Csehország ez létre jöhet, de mivel Magyarországon csak 4 ligaszint létezik, és a harmadikot is folyamatosan töltik fel újonnan regisztrált (gyenge) csapatokkal, így ez a rendszer nem tud érvényesülni. A harmadik ligák feltöltése, ráadásul sorban történik, azaz először fel lett töltve (a no name csapatok helyett újonnan regisztrált csapatokkal) a III.1. utána a III.2. és így tovább. Mára már a III. 14. is fel lett töltve, viszont a közben eltelt idő alatt a korábban feltöltött ligák újonc csapatai már erősödtek. Ez pont az említett rendszer ellen dolgozik, ezért a ligaerősségek egy bajnoksági szinten belül véletlenszerűek.

 

A képre kattintva megnyithatod teljes méretben egy új ablakban

A képen látható, az egyes ligák csapatainak jelenlegi erőssége szépen sorba rakva (a no name és a keresztes csapatok vannak kövér számmal jelölve), mint ahogy a liga csapaterő átlaga (halványkék). A sötétebbik kék mezőkben az a liga átlag csapatereje látható, ami akkor jönne létre, ha a leggyengébbek esnek ki, és a legerősebb jut fel (az osztályozókat nem vettem figyelembe).

 

A taktikázni akaróknak muszáj kielemezni azt a négy bajnokságot, ahová kieshetnek (vagy azt a négy csapatot, aki ellen ösztályozót játszhatnak), és így jutni döntéshez. Rendszer ugyanis nincs, és még ha volna is, az csak általánosan működne, és nem garantálná, hogy minden esetben a legerősebb jut fel, és a leggyengébbek esnek ki.

 

A képből megállapítható az is, hogy milyen csapaterővel kell rendelkeznie most egy csapatnak, hogy érdemes legyen feljutnia. Ha feltételezett jövőbeli ligacsapatok átlag erejéhez képest jelentősen gyenge, akkor csak kínlódást várhat a feljutást követően, ami veszteségekkel, CsÖÉ visszaeséssel, szponzorok elvesztésével, és végsősorban játékkedv elvesztésével is járhat. Persze mindenkinek magában kell eldöntenie, mi éri meg.

 

Tudom, ezek eléggé elvont dolgok, de mindenképp érdekesek, ezért is osztottam meg veletek, na meg azért, mert most épp aktuálisak...

 

U.I.: örülnék, ha a cikkeim alatt lévő fórumok tele lennének vitatkozó, elemző, akármilyen... hozzászólásokkal, mert abból láthatnám, van-e érdeklődés ilyen fajta cikkek iránt. Legalább jelezzétek, hogy sikerült végig olvasni. :)

 

Sarth cikke itt található: Má systém baráží vliv na nevyrovnanost lig?

 

A Sarth által megjósolt jelenség végül létrejött a szlovák és cseh ligákba. A ligák fáját ezért (is) a 14. szezontól megváltoztatták: a II.1.-ből most már a III. 1., III.5., III.9. és III.13.-ba lehet kiesni, amivel egy időre helyrehozták a jelenséget, de maga a rendszer egyforma maradt, szóval idővel akár újra kialakulhat.
Az akkori csapaterők a magamfajta dínók számára nosztalgiát jelentenek.
  Aki később kezdte a játékot, talán el sem hiszi, hogy a legerősebb magyar csapat ereje csak 75 volt…

A cikksorozat többi része:

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 1. Hová essünk ki?

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 2. Interview az Íjásszal

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 3. Kivel fogunk játszani?

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 4. Miként csökken a karrier hossz?

 

A cikk sorozat többi (régi) részeinek újrakiadása folyamatban van...

 

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak - 9. Húrelmélet

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak -10. Adatbázis

PPM jégkorong tanfolyam hala(n)dóknak – 11. Felkészülés - még nem jelent meg

 





Makale değerlendirmesi: Zayıf - Normal - Mükemmel     eşsiz görüşler: 710

Facebookta paylaş   Twitter'da paylaş   MySpace'te paylaş