
Wybierz kraj: |
![]() |
Węgry |
- Miért van hátsó ablakfűtés a Skodában?
- ???
- Télen melegen tartja a kezed, amíg tolod..
- ???
- Télen melegen tartja a kezed, amíg tolod..
Egy külföldi turista a Tretyakov Képtárban hosszasan álldogál az egyik festmény előtt, melynek címe; "Lenin Lengyelországban" Végül a tárlatvezetőhöz fordul:
- Ne haragudjon, de sehogy sem értem ezt a képet! Ez a hölgy itt az ágyon ugye Krupszkaja, Lenin szerelme?
- Természetesen.
- De ez a meztelen férfi itt mellette nem is hasonlít Leninre!
- Hát persze, hogy nem, ez egy orosz katonatiszt.
- De hát akkor hol van Lenin?!
- Hát Lengyelországban!
- Ne haragudjon, de sehogy sem értem ezt a képet! Ez a hölgy itt az ágyon ugye Krupszkaja, Lenin szerelme?
- Természetesen.
- De ez a meztelen férfi itt mellette nem is hasonlít Leninre!
- Hát persze, hogy nem, ez egy orosz katonatiszt.
- De hát akkor hol van Lenin?!
- Hát Lengyelországban!
Pistike nagyon nézi a tanárnőt az iskolában. A tanárnőnek egy idő után
feltűnik a dolog, majd megkérdezi:
- Pistike, miért bámulsz engem ennyire?
- Csak azt nézem, hogy milyen jó melle van a tanárnőnek!
- Ejnye Pistike, mindjárt kapsz egyet a szádra!
- Jó, a másikat meg tessék a kezembe adni!
feltűnik a dolog, majd megkérdezi:
- Pistike, miért bámulsz engem ennyire?
- Csak azt nézem, hogy milyen jó melle van a tanárnőnek!
- Ejnye Pistike, mindjárt kapsz egyet a szádra!
- Jó, a másikat meg tessék a kezembe adni!
Közúti Ellenőrzés
Rendőr:
-Jó napot! Maga ivott?
- Igen ... reggel .... a lányom férjhez ment ..... és mivel nem szeretek templomba menni, beültem egy bárba és ittam egy pár sört .... majd a partin ittam egy üveg bort .... és délután megittam egy üveg whiskyt ....(csuklás)
Rendőr:
- Felfogta, hogy én rendőr vagyok, és alkohol ellenőrzést tartok?
Mire a férfi:
- Fel. És Ön felfogta, hogy ez az autó angol és a feleségem vezeti?
Rendőr:
-Jó napot! Maga ivott?
- Igen ... reggel .... a lányom férjhez ment ..... és mivel nem szeretek templomba menni, beültem egy bárba és ittam egy pár sört .... majd a partin ittam egy üveg bort .... és délután megittam egy üveg whiskyt ....(csuklás)
Rendőr:
- Felfogta, hogy én rendőr vagyok, és alkohol ellenőrzést tartok?
Mire a férfi:
- Fel. És Ön felfogta, hogy ez az autó angol és a feleségem vezeti?
Két szobor áll a parkban. Egyszer csak leszáll hozzájuk a jó tündér és azt
mondja nekik:
- Itt álltok már 100 éve, fél órára mozoghattok egy kicsit.
A két szobor megmozdul és kézenfogva berohannak a legközelebbi bokorba,
ahol aztán hatalmas nyögdécselés hallatszik, hullanak a levelek. Kis idő
múlva kijönnek a bokorból. A férfiszobor ránéz az órájára és azt mondja:
- Még van negyed óránk mit csináljunk addig?
Erre a nőszobor:
- Csináljuk ugyanazt mint eddig, csak most te kapod el a galambokat és én
szarom le őket!
mondja nekik:
- Itt álltok már 100 éve, fél órára mozoghattok egy kicsit.
A két szobor megmozdul és kézenfogva berohannak a legközelebbi bokorba,
ahol aztán hatalmas nyögdécselés hallatszik, hullanak a levelek. Kis idő
múlva kijönnek a bokorból. A férfiszobor ránéz az órájára és azt mondja:
- Még van negyed óránk mit csináljunk addig?
Erre a nőszobor:
- Csináljuk ugyanazt mint eddig, csak most te kapod el a galambokat és én
szarom le őket!
Élt egyszer egy pap, aki esküje letétele után elindult világot látni. Hosszú éveken át vándorolt, mígnem elérkezett egy Isten háta mögötti kis faluba. Itt az általa hirdetett vallásban hittek, de templomuk nem volt; a legközelebbi, majd 25 km-re levő kisvárosba jártak templomba. A pap gondolt egyet, és az egyház támogatását kérve, a falu férfijainak segítségével saját templomot építtetett. Ettől kezdve minden vasárnap ő celebrálta a misét, adta össze a házasodókat és mondott imát a temetéseken. Sok év telt el így. Egy közönséges mise végeztével, egy kora tavaszi, hűvös vasárnap délelőttön, ahogy kiterelgette a gyülekezetet a templomból és zárta volna be a kaput, a templomkertbe lépett egy ismeretlen férfi. Szakadt ruhájában, koszosan odaállt a pap elé, és azt
mondta:
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
A pap jó volt, és bár kicsit furcsállta a dolgot.
Hátrament a paplakba, elővett egy citromot, félbe vágta, majd kivitte a férfinak és odaadta neki, aki hálásan tekintett vissza rá. Azonban a pap oldalát furdalta a kíváncsiság. Azt kérdezte:
- Fiam, miért kell neked ez a fél citrom?
A férfin erre jeges rémület lett úrrá, és mielőtt a pap egy szót szólhatott volna, kirobbant a templomkert kapuján, és elszelelt. Egy héttel később, megint csak kifele jövet a templomból a pap megint szembe találta magát a templomkertben a fickóval. Az így
szólt:
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
A pap meglepődött, mind a férfi újabb felbukkanásán, mind az újabb, furcsa kérésen. Persze azért jó volt, hátra ment a paplakba, és hozta a fél citromot. A férfi kezébe nyomta, de rögtön rá is
kérdezett:
- Itt van fiam, de kérlek, áruld el, miért kell neked ez a fél citrom? A férfi láthatóan megrémült, és rögtön elfutott, azonban a pap sem volt rest, utána eredt. Csakhogy nem volt igazán jó kondícióban, még sosem futott ennyit és ilyen gyorsan, hát a falu végében kifulladt, és csaknem elájult. Arra gondolt, hogy hátha a jövő héten is eljön a különös alak, és akkor érdemes lenne tudnia tartani vele a lépést. Így hát a következő hetet szorgalmasan futóleckékkel töltötte. Megérte, mert, ahogy gondolta, a következő vasárnap ismét belépett a templomkertbe a furcsa idegen. A pap meg sem várta a kérését, jó volt, és hozta a lakából a fél citromot. A férfi e szavakkal fogadta:
- Köszönöm, pap, hogy jó voltál, és adtál egy fél citromot.
- Szóra sem érdemes, fiam, felelte a pap de kérlek, áruld el, miért kell neked ... A férfi már futott is kifele, de a pap szorosan a nyomában volt. Sokáig futottak, a pap már kezdett nagyon kifáradni, mire egy széles, sebes folyóhoz értek. Az idegen gondolkodás nélkül a folyóba vetette magát, és átúszta, majd eltűnt futva a túlparton. A pap nem tudta követni, mert nem tudott úszni. Bosszankodva tért haza. A következő hetet azzal töltötte, hogy naponta a 25 km-re levő kisváros uszodájába járt gyakorolni, sőt, ha már ott volt, Arena márkájú úszónadrágot, és Nike futócipőt is vett magának. Izgatottan várta a vasárnapot; most már biztos volt benne, hogy a fura szerzet újra ellátogat hozzá. Vasárnap, ahogy bezárta a templomot, megnyikordult a kertkapu, és belépett a férfi:
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot! A pap jó volt, hátrament, (felhúzta az úszónadrágot és a futócipőt is), fogta a fél citromot, és kivitte az idegennek:
- Itt van, fiam, de áruld már el, kérlek, mire kell ez neked? A fickó megrémült, kirontott a kapun, a pap sebesen utána. Elérték a folyót, a férfi átúszta, a pap utána. A túlparton futott tovább, a pap követte. Egészen egy mély szakadék szélén álló, magas fáig futottak. A fickó macskaügyességgel felmászott, ám a pap nem tudott fára mászni, a földön maradt. Szitkokat szórt mindenre, ahogy baktatott hazafele. A következő héten a falubeliek furcsállva nézték, ahogy a pap minden nap a templom kertjében a fákra mászik, ide-oda ugrál, és egészében véve igen furcsán viselkedik. De a papot nem érdekelte, megszállottan gyakorolt, készült a találkozásra. Vasárnap már a mise előtt felvette reverendája alá az Arena úszónadrágot és a Nike futócipőt. Sőt, jó volt, és még a fél citromot is előre a zsebébe tette. Az átlagosnál jóval gyorsabban celebrálta a misét, és amint lehetett, megszabadult a gyülekezettől, és bemelegítésbe kezdett. Pontban, amikor a misének rendesen végződnie kellett volna, a kertkapun belépett az idegen férfi.
- Pap, kérlek, légy jó, és ...
A pap már nyújtotta is a fél citromot, miközben
visszakérdezett:
- Fiam, mire kell ez neked, az isten szerelmére?
A férfi megrémülve rohant el, a pap utána. Futottak a folyóig, átúszták, futottak tovább a fáig, felmásztak rá. Itt a pap csaknem elkapta a figura grabancát, amikor az elkapott egy indát, és átlendült a másik oldalra. A pap azt hitte, idegbajt kap, de ekkor megpillantott egy másik indát. Nosza, megragadta, és átlendült ő is a szakadékon. Ott azonban nem várt akadályba ütközött: egy repülőgép-temető volt ott, ahol az egyik roncsban elzárta magát a férfi. A pap dühöngve járta többször is körbe a roncsot, de a szilárdan lezárt oldalajtón kívül nem talált bejáratot; azt kellet valahogyan kinyitnia. Csaknem őrjöngve tért haza. A következő hét minden napját a falu lakatosánál töltötte, ellesve a zárak kinyitásának minden lehetséges módját. Vasárnap futócipőben, úszónadrágban, hátán vízhatlan hátizsákba rejtett feszítővassal, lángvágóval, tolvajkulccsal és várva az idegent. Amaz csakhamar meg is érkezett.
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
- Itt van, fiam, nyújtotta a pap, mert jó volt, de közben cselesen megragadta a férfi csuklóját, magához húzta, és megszállottan villogó szemmel kérdezte: de mire kell ez neked? A fickón páni félelem lett úrrá, kitépte magát a pap kezéből, és elrohant, de a pap nagyon szorosan ott volt a nyomában. Száguldottak a folyóig, gyorsan áttempóztak rajta, futottak tovább a fáig, nyakukat törve másztak fel rá, egymás után átlendültek a szakadékon, a férfinak alig sikerült bezárnia a roncs ajtaját a pap előtt. Ő azonban nem állt meg, lekapta hátizsákját, elővarázsolta a szerszámokat, és ügyködni kezdett a zárral. Egy óra nem telt bele, a nehéz ajtó nyikorogva feltárult. Odabent az idegen rémülten vacogott, nagyon félt a pap ádáz és diadalittas tekintete láttán. A pap lassan odalépdelt a fickó elé, leguggolt, és nagyon halkan, barátságos mosolyra váltva, szelíden
megkérdezte:
- Fiam. Hetek óta kérsz tőlem fél citromot minden vasárnap. Nagyon szívesen adok, akár a jövőben is még többet, csak azt az egyet kérem tőled, hogy áruld el nekem: mire kell neked?
- Rendben van, pap ... érkezett a remegő hangú felelet. Elmondom neked, de kérlek, légy jó, és ne mond el senkinek!
A pap jó volt, és nem mondta el.
Bocs
mondta:
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
A pap jó volt, és bár kicsit furcsállta a dolgot.
Hátrament a paplakba, elővett egy citromot, félbe vágta, majd kivitte a férfinak és odaadta neki, aki hálásan tekintett vissza rá. Azonban a pap oldalát furdalta a kíváncsiság. Azt kérdezte:
- Fiam, miért kell neked ez a fél citrom?
A férfin erre jeges rémület lett úrrá, és mielőtt a pap egy szót szólhatott volna, kirobbant a templomkert kapuján, és elszelelt. Egy héttel később, megint csak kifele jövet a templomból a pap megint szembe találta magát a templomkertben a fickóval. Az így
szólt:
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
A pap meglepődött, mind a férfi újabb felbukkanásán, mind az újabb, furcsa kérésen. Persze azért jó volt, hátra ment a paplakba, és hozta a fél citromot. A férfi kezébe nyomta, de rögtön rá is
kérdezett:
- Itt van fiam, de kérlek, áruld el, miért kell neked ez a fél citrom? A férfi láthatóan megrémült, és rögtön elfutott, azonban a pap sem volt rest, utána eredt. Csakhogy nem volt igazán jó kondícióban, még sosem futott ennyit és ilyen gyorsan, hát a falu végében kifulladt, és csaknem elájult. Arra gondolt, hogy hátha a jövő héten is eljön a különös alak, és akkor érdemes lenne tudnia tartani vele a lépést. Így hát a következő hetet szorgalmasan futóleckékkel töltötte. Megérte, mert, ahogy gondolta, a következő vasárnap ismét belépett a templomkertbe a furcsa idegen. A pap meg sem várta a kérését, jó volt, és hozta a lakából a fél citromot. A férfi e szavakkal fogadta:
- Köszönöm, pap, hogy jó voltál, és adtál egy fél citromot.
- Szóra sem érdemes, fiam, felelte a pap de kérlek, áruld el, miért kell neked ... A férfi már futott is kifele, de a pap szorosan a nyomában volt. Sokáig futottak, a pap már kezdett nagyon kifáradni, mire egy széles, sebes folyóhoz értek. Az idegen gondolkodás nélkül a folyóba vetette magát, és átúszta, majd eltűnt futva a túlparton. A pap nem tudta követni, mert nem tudott úszni. Bosszankodva tért haza. A következő hetet azzal töltötte, hogy naponta a 25 km-re levő kisváros uszodájába járt gyakorolni, sőt, ha már ott volt, Arena márkájú úszónadrágot, és Nike futócipőt is vett magának. Izgatottan várta a vasárnapot; most már biztos volt benne, hogy a fura szerzet újra ellátogat hozzá. Vasárnap, ahogy bezárta a templomot, megnyikordult a kertkapu, és belépett a férfi:
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot! A pap jó volt, hátrament, (felhúzta az úszónadrágot és a futócipőt is), fogta a fél citromot, és kivitte az idegennek:
- Itt van, fiam, de áruld már el, kérlek, mire kell ez neked? A fickó megrémült, kirontott a kapun, a pap sebesen utána. Elérték a folyót, a férfi átúszta, a pap utána. A túlparton futott tovább, a pap követte. Egészen egy mély szakadék szélén álló, magas fáig futottak. A fickó macskaügyességgel felmászott, ám a pap nem tudott fára mászni, a földön maradt. Szitkokat szórt mindenre, ahogy baktatott hazafele. A következő héten a falubeliek furcsállva nézték, ahogy a pap minden nap a templom kertjében a fákra mászik, ide-oda ugrál, és egészében véve igen furcsán viselkedik. De a papot nem érdekelte, megszállottan gyakorolt, készült a találkozásra. Vasárnap már a mise előtt felvette reverendája alá az Arena úszónadrágot és a Nike futócipőt. Sőt, jó volt, és még a fél citromot is előre a zsebébe tette. Az átlagosnál jóval gyorsabban celebrálta a misét, és amint lehetett, megszabadult a gyülekezettől, és bemelegítésbe kezdett. Pontban, amikor a misének rendesen végződnie kellett volna, a kertkapun belépett az idegen férfi.
- Pap, kérlek, légy jó, és ...
A pap már nyújtotta is a fél citromot, miközben
visszakérdezett:
- Fiam, mire kell ez neked, az isten szerelmére?
A férfi megrémülve rohant el, a pap utána. Futottak a folyóig, átúszták, futottak tovább a fáig, felmásztak rá. Itt a pap csaknem elkapta a figura grabancát, amikor az elkapott egy indát, és átlendült a másik oldalra. A pap azt hitte, idegbajt kap, de ekkor megpillantott egy másik indát. Nosza, megragadta, és átlendült ő is a szakadékon. Ott azonban nem várt akadályba ütközött: egy repülőgép-temető volt ott, ahol az egyik roncsban elzárta magát a férfi. A pap dühöngve járta többször is körbe a roncsot, de a szilárdan lezárt oldalajtón kívül nem talált bejáratot; azt kellet valahogyan kinyitnia. Csaknem őrjöngve tért haza. A következő hét minden napját a falu lakatosánál töltötte, ellesve a zárak kinyitásának minden lehetséges módját. Vasárnap futócipőben, úszónadrágban, hátán vízhatlan hátizsákba rejtett feszítővassal, lángvágóval, tolvajkulccsal és várva az idegent. Amaz csakhamar meg is érkezett.
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
- Itt van, fiam, nyújtotta a pap, mert jó volt, de közben cselesen megragadta a férfi csuklóját, magához húzta, és megszállottan villogó szemmel kérdezte: de mire kell ez neked? A fickón páni félelem lett úrrá, kitépte magát a pap kezéből, és elrohant, de a pap nagyon szorosan ott volt a nyomában. Száguldottak a folyóig, gyorsan áttempóztak rajta, futottak tovább a fáig, nyakukat törve másztak fel rá, egymás után átlendültek a szakadékon, a férfinak alig sikerült bezárnia a roncs ajtaját a pap előtt. Ő azonban nem állt meg, lekapta hátizsákját, elővarázsolta a szerszámokat, és ügyködni kezdett a zárral. Egy óra nem telt bele, a nehéz ajtó nyikorogva feltárult. Odabent az idegen rémülten vacogott, nagyon félt a pap ádáz és diadalittas tekintete láttán. A pap lassan odalépdelt a fickó elé, leguggolt, és nagyon halkan, barátságos mosolyra váltva, szelíden
megkérdezte:
- Fiam. Hetek óta kérsz tőlem fél citromot minden vasárnap. Nagyon szívesen adok, akár a jövőben is még többet, csak azt az egyet kérem tőled, hogy áruld el nekem: mire kell neked?
- Rendben van, pap ... érkezett a remegő hangú felelet. Elmondom neked, de kérlek, légy jó, és ne mond el senkinek!
A pap jó volt, és nem mondta el.
Bocs


Egy fiatal arab kérdezi az apjától:
-Apa...
-Tessék, fiam!
-Miért viseljük a fejünkön ezt a bizarr kalapot?
-Burnuthnak hívják és a sivatagban véd a naptól - mondja az apa.
-Aha...de apa
-Igen?
-És mi van ezzel a ruhával, amit viselünk?
-Ez a burka és a sivatagban, ahol nagyon meleg van, megvédi a testet.
-Jó! De apa...
-Igen, fiam?
-Mi van ezekkel az eléggé csúnya cipőkkel, amiket a lábunkon viselünk?
-Á...ezek neve babouches és arra valóak, hogy amikor mész a sivatagban, ne égesd meg a lábaidat.
-Jó, de egy utolsó kérdés, apa...
-Mi van még, fiam?
-Miért élünk Montrealban?
-Apa...
-Tessék, fiam!
-Miért viseljük a fejünkön ezt a bizarr kalapot?
-Burnuthnak hívják és a sivatagban véd a naptól - mondja az apa.
-Aha...de apa
-Igen?
-És mi van ezzel a ruhával, amit viselünk?
-Ez a burka és a sivatagban, ahol nagyon meleg van, megvédi a testet.
-Jó! De apa...
-Igen, fiam?
-Mi van ezekkel az eléggé csúnya cipőkkel, amiket a lábunkon viselünk?
-Á...ezek neve babouches és arra valóak, hogy amikor mész a sivatagban, ne égesd meg a lábaidat.
-Jó, de egy utolsó kérdés, apa...
-Mi van még, fiam?
-Miért élünk Montrealban?
Twoje ulubione wątki
Najnowsze posty