PowerPlay-magasinet

Elkezdődött a 8. szezon, válogatottak tekintetében a 4. Novemberben jön ismét egy nagy torna, ezúttal Európa legjobbjai csapnak össze, lássuk mi vár ránk addig!

Szokták volt mondani, Úriember nem magyarázkodik, hadd kezdjem most mégis ezzel, ha nem is a szó legszorosabb értelmében. Ugyanis a címben említett vallásos utalásra gondolok most, amit ferrri-től vettem kölcsön. Hogy idézzek is, "...az idei szezonban az "összhang, erőnlét, EB érem" szentháromság a jelszavam.:)" Gyakorlatilag ez lett a válogatott jelmondata is, mivel pontosan ezt követjük.

Az előző szezonban is végig tudtuk vinni a tervünket, ami nem titkoltan a jó csoportszereplés, és a világranglistán való előrekúszás volt, természetesen a szokásos összhang növelés mellett. Nos, ez olyannyira jól sikerült, amennyire mi sem vártuk. Szezon folyamán elértük a csoportelsőséget, legjobbjaink elérték a 100%-os összhangot (újra), és nem mellesleg a PPM Challenge Cup-os rossz szereplésünk ellenére is több mint 10 helyet javítottunk a szezon kezdetéhez képest a ranglistán.

Mindezzel nagy lépést tettünk célunk fel, miszerint szeretnénk érmet nyerni az EB-n (ami időközben Európa Kupa lett, gondolom reklamált az UEFA...:). Elérhetetlennek hagzott induláskor, a VB után, sőt, egy kicsit még most is. De amennyire lesajnált csapatunk volt, és ahogy le tudtuk győzni azt a cseh csapatot, akik a legjobbak közt vannak; első szezonunkban még 4-2-re vertek, majd két döntetlent játszottunk ellenük... Ahogy folyamatosan erősödött a csapat, és még mindig csak 21 évesek a legidősebb játékosaink, nem csak a magyarságom és hitem mondatja velem azt, hogy ezekben a srácokban érem van! Ha nem is idén, de tudom, hogy egyszer eléri ez a kis ország ezt, mert a mennyiségben és minőségben nagyszerű munka a válogatott körül, ami itt folyik, meg fogja hozni gyümölcsét.

Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy Ferivel az utolsó közös szezonunkat töltjük a válogatott élén, ezért a sok nagy munka és élmény megkoronázásaként mindketten nagyon szeretnénk egy érmet emlékül. Igaz, még ki sem jutottunk hivatalosan, de nem tudjuk elképzelni, hogy ne sikerülne. Reális cél az EB csoportunkból való továbbjutás lehet, de mi nem ezt szeretnénk kitűzni magunk elé. Ígérem szezon végéig megtudjátok melyikőnk hogyan képzeli el a folytatást, elöljáróban csak annyit, hogy nem egymással van bajunk, csak míg Feri továbbra is az ifjoncokkal szeretne foglalkozni, addig nekem még azon is el kell gondolkoznom, hogy mennyi időm marad a játékra munkám mellett. De ez a kisebbik kérdés, a másiknak része az Európa Kupás szereplésünk, és mások céljai is.

De ne szaladjunk még el odáig, még csak most szavaztátok meg nekünk újfent a bizalmat, most ezt szeretnénk meghálálni, és ezt az együtt töltött sok időt megkoronázni. :) Sok élmény vár még addig ránk, nem mellesleg az érmen kívül vannak még céljaink. Névlegesen, hogy a következő meccseken (ahogy Uruguay ellen is láthattátok) a legjobbjaink lépnek pályára, alacsony fontosságon, hogy minél előbb visszanyerjék a legjobbak a 100%-os összhangjukat. (Tudni illik minden szezon elején kapnak a válogatott játékosok 30%-os csökkenést az összhangjukból.) Ezt követően jönnek a kiegészítő emberek, és terveink szerint a csoportkűzdelmek során biztosítjuk a kijutásunk, majd pedig amint ez biztossá válik, jönnek a finomítások, hogy az EB-n minden adott legyen egy jó szerepléshez.

Ha sikerül a tervünk, talán sikerül a vágyunk is, elvégre eddig nem bizonyultunk rossznak a tervezések és jóslások terén. :) De továbbra is szükségünk van rátok, és nem csak a válogatott játékosokkal rendelkező menedzserekre, nem csak a válogatott körüli segítőkre, nem csak a csodaifiket húzó játékosokra, hanem mindenkire! Nagyszerű közösségünk van, szükség van minden kis bíztatásra, ha már Fortuna és Iván nem is, mindenki más legyen velünk! :)