PowerPlay Magazin

Emlékszel még?

Folytassuk hát a PPM jégkorong történelméről szóló összeállításunkat. Az első szezon után még fel sem ocsúdtunk Kityusz „uralma” alól és már el is kezdődött a 2. szezon. Az újdonság ebben a szezonban mindenképp a nemzetközi kupák bevezetése volt. Ez ugye egyértelműnek tűnik most. Lement az első szezon, logikusan kezdődnie kellett a nemzetközi kupának is. Na de akkor ez ám nagy szó volt. Csak, hogy érezzétek a súlyát, a válogatottakat csak a 3. szezonra vezették be. Igen-igen, a nagy főnökök már akkor sem szerettek elkapkodni semmit sem, az U20-at például azóta is lelkesen várjuk, az U18-ról meg ne is beszéljünk. Na de nem gúnyolódok tovább, elnézést.

A második szezon… Ez a szezon már megmutatta, hogy az első szezon nem is annyira mérvadó. Megérkeztek az Elit Ligába az újoncok, és méghozzá nem is gyengén megérkeztek. A 2. szezon már nem az első szezon 2 nagy csapatáról szólt. Nagyon nem. A 2. szezon alapszakaszában 3 feljutó csapat került az első 8-ba, a PO-ba. Ebből a 3 csapatból az egyik az Icegrinders csapata volt. Ez a csapat megnyerte az alapszakaszt is. Azonban a PO már túl nagy falat volt a számukra. Ebben a szezonban a bajnok a tyrant csapata lett, akik a döntőben a címvédőt győzték le. Lássuk, hogy emlékszik a csapat menedzsere tyrant erre az időszakra.

A második szezonban sikerült az első szezonban még lehetetlennek tűnő feladat. Csapatod legyőzte a címvédő Kityusz Penguins csapatát. Hogyan emlékszel vissza erre az időszakra?

Az egy érdekes történet volt. A PO-ban megsérült az első számú kapusom. Akkor vettem az egyetlen játékost, aki még mindig a csapat ketrece előtt áll. Első meccsen hátrányba kerültem, ekkor lyukas garast sem adtam volna arra, hogy bajnok leszek. Kapuban egy szinte 0 összhanggal álló kapussal sikerült hozni az idegenbeli meccset aztán a mindent eldöntő 3- meccset is. Akkor kapta a kapus a becenevét is. :-)

Csapatod a következőkben is meghatározó csapat volt. Azonban egy kiesés mégis szürkíti a történelmeteket. Mi volt az oka annak a visszaesésnek?

A kiesés egy fájó pont. Költözés miatt nem volt netem egy darabig, így is 1 pont hiányzott a PO-hoz. Spóroltam energiát az osztályozóra, de hiába, amit adott Ivan a bajnoki címnél, itt elvette. Küzdelmes 3 szezon következett a II. ligában. Alapszakaszokban minden rendben volt, de a feljutás valahogy nem akart összejönni. De aztán csak sikerült az is :-)

Az utolsó szezonod jól sikerült, és a jelenlegi sem áll rosszul. Van esély egy újabb bajnoki címre?

Újabb bajnoki cím? Csak egy újabb nagy szerencsével jöhetne össze, mindenesetre próbálkozok. Jópáran szezonokkal ezelőttre jósoltak egy visszaesést, nem fogom tudni tartani a lépést a többiekkel, mivel az említett kapuson kívül az egész csapat saját nevelés. Stadionom kész van, lenne pénz vásárolni, de egyelőre tartom magam ahhoz, hogy saját játékosokkal próbálok meg harcolni. Aztán majd elválik mikor kell esetleg felülbírálni ezt az álláspontom.

Köszönöm a válaszaidat! Sok sikert a továbbiakban! 

Eközben a magyar kupában is zajlottak a mérkőzések. Ez az időszak már sejtetett valamit, bár ezt akkor még nem gondolhattuk. A Kupa győzelmet a 2. szezonban az ekkor még „ismeretlen” Demon Flyers nyerte, akik ebben a szezonban megszerezték a feljutást is az Elit Ligába. És most csatolok is rögtön a 3. szezonra is. A siker történet, ami kezdetét vette nem is ért véget. A 3. szezonban újoncként a csapat még az alapszakaszt is megnyerte az első osztályban és a Nemzeti Kupa címüket is sikerült megvédeniük. És a KgyK-ban is maradandót alkottak, de ne siessünk ennyire előre. Inkább nézzük meg, hogyan vélekedik a dolgokról DemonX a csapat menedzsere.

A 2. szezonban még a II. osztályban szerepelt a csapatod. Eközben azonban megnyerted a Magyar Kupát és feljutottál az Elit Ligába. Hogy emlékszel vissza erre az időszakra?

Egy középszerű csapatot kaptam az elején. Nem volt egy kiemelkedő játékos se a csapatban, akire lehetett volna a későbbi csapatot építeni, de még jó ifit se sikerült húzni, így muszáj volt teljesen új csapatot építeni, hogy az elitligában is megálljam a helyem, ha véletlenül sikerül feljutni. 1 szezonban mindenképp az élmezőnyben akartam végezni a jó szponzori pénz miatt, ami sikerült is, bár cél volt a feljutás, de a gyenge kapusaim miatt ez nem sikerülhetett. A helyezésért járó pénzből vettem a lengyel kapusomat akkor még sok pénznek számító 3,3M-ért. A 2. szezonban pedig fokozatosan, ahogy volt pénzem vettem a jó játékosokat, akikkel már elég jól megerősödött a csapat, hogy az NK és a bajnoki címet is sikerüljön elhódítani, ill. a feljutást is elérni. Visszagondolva szükséges volt ez a 2 szezon az 2. vonalban, hogy az összevásárol csapat összeszokjon és ütőképessé váljon az elkövetkező szezonokban.

Csapatod ezután újoncként nyert az alapszakaszban. Hogyan érintett ez a "hirtelen" sikeresség?

Egyáltalán nem számítottam rá, de ha jól emlékszem a kapusom annyira jó volt, hogy kivédte a liga szemét is. A jól felépített csapatnak köszönhetem a sikeremet, ezért is sikerült a dobogóra felérni mindenhova.

Kicsit menjünk előbbre is, bár 1 interjú erejéig még szeretnélek felkeresni a cikksorozatban majd, de ezek után csapatod hihetetlen menetelése nem ért véget. Ma az ország egyik legmeghatározóbb csapata a tiéd. Így visszagondolva melyik sikeredre vagy a legbüszkébb?

Első helyre az első NK győzelmemet raknám, mivel itt idegenben egy nagyon erős ellenféllel szemben sikerült nyerni eddig egyetlen második ligásként. Második helyen a következő szezonban az NK megvédése volt. Végül a 3. helyen a VB 2. hely kerül, amivel sikerült megmutatnunk, hogy a túlzott lövés nem ér sokat egy jól összerakott csapat ellen.

Köszönöm a válaszaidat! Sok sikert a továbbiakban!

Az igazsághoz a 2. szezonból hozzátartozik az is, hogy csapataink megmérettettek a nemzetközi kupában is. A BL-ben a csoportkörből egyedül a Hungary Kings-nek sikerült a továbbjutás, ők a Nyolcaddöntőig jutottak végül. A KgyK-ban viszont jobb eredményeket értünk el. A csoportkörből mindhárom csapatunk továbbjutott azonban a nyolcaddöntőnél tovább már egyikük sem jutott.

Ha már beszéltünk a 3. szezon alapszakaszának győzteséről az Elit Ligában, akkor lépjünk tovább. A PO-t ugyanis ekkor egy csapatnak, akik az alapszakaszt a 7. helyen zárták, akik „szinte a semmiből jöttek”, a HC StoneHUNters csapatának sikerült megnyernie. Nézzük, hogy emlékszik vissza erre Stonehenge a csapat menedzsere.

A 3. szezonban csapatod bajnok lett, hogy úgy mondjam „szinte a semmiből”. Csapatod eredményei között tisztán látszódik, hogy ez a legnagyobb siker, amit elértetek. Hogyan emlékszel vissza arra az időszakra?

Először is üdvözlöm a tisztelt olvasókat. Rég volt mikor felőlem hallottak
Hát igen.
Számomra emlékezetes egy szezon volt. Mindenestre nem írom le azt a szezont hanem megpróbálom röviden összefoglalni a PO eseményeit.
Outsiderként indultam neki a PO-nak. Rögtön magassal játszottam, mert a reális célkitűzés a 4-be jutás volt. (Megj. Régi meccsmotornál ez volt a legnagyobb fontosság lehetőség állítása) A Budapest Senátorok is hasonlóan gondolkodhattak mert szintén teljes mellbedobással játszottak. A Kettőnk közti párharcot a végén nekem sikerült megnyerni 2:1 meccsarányban. Aminek már akkor nagyon megörültem, mert tudtuk hogy az elitligában debütáló és egyben rögtön alapszakaszt nyerő Demon Flyers azaz már az akkori egyik legerősebb csapat ellen kellett folytatni a párharcot, úgy hogy a DF csapata sokkalta pihentebben vette az első kör akadályait. A személyes véleményem az, hogy mivel a DF a kupagyőztesek kupájában döntőzött így nem hajtott teljes mellbedobással az elődöntőben. Inkább a nemzetközi kupára koncentrált. (Ki nem így cselekedet volna?) Szóval az első mérkőzésen sikerült ott meglepnem és egy elégé sima 1:4-es győzelmet aratnom felette. De egy alacsony-Magas fontossági küzdelmen volt ez és kijött az erőnlétfölény javamra. A második mérkőzésen nem volt mit vesztenem. Emlékeim szerint erőnlétben már sokkalta gyengébb csapatomat küldtem ki a jégre. Akkor még számunkra a híres Bunda becenevű kapusommal az élen. Elég szoros sokszor vesztésre álló mérkőzésen 3:4-re sikerült nyernünk. Ha jól emlékszek, akkor a DF normál fontosságot állított be a párharcra én meg megint magasat.
Itt már nagy volt az öröm. Emlékszek a döntő kezdete előtt megfordult a fejemben, hogy elmegyek táborozni hamarább a már amúgy is totálisan erőnlétileg leamortizált csapattal. A végén úgy döntöttem, hogy ha már döntő, akkor harcoljuk végig és ne adjuk ingyen csomagolónak a bajnoki címet. Ekkor még teljesen biztos voltam benne, hogy elbukjuk a döntő párharcát. De reménykedtünk egy hosszabbításos vereségek elérésében.
Az első meccs várakozásom szerint 2:0-ás HK győzelemmel zárult. Meccs után biztosra vettem hogy ez két meccses PO párharc lesz. A második mérkőzésen hosszabbításban sikerült győzelmet aratnunk, ami nagyon meglepő volt számunkra. De ez volt az az első pillanat, amikor úgy éreztem ott legbelül, hogy már akár én is lehetek a végső győztes és a már előre eltervezet (munka)tábor indítását halasztottuk egy pár nappal.
A döntő mérkőzés napján megkaptam Janitól a mai napig viselt mezünk első változatát. (előtte arról váltam híressé, hogy szezononként két három mezt is felemésztet a csapat de a bajnoki cím elnyerése után már nem váltottam csak színeket.. A logó maradt ugyanaz. A képen a kisfiam „kisangyalként“ van ábrázolva és így vált valahogy a csapat a Kék angyalok csapatával a 4 szezontól fogva.)...aki babonás az ráfoghatja a végső győzelmet a mezcserére, aki nem babonás meg gondolhatja, hogy szerencsém volt. Mindegy is. Nem tudom hogyan mit sikerült eltalálni aznap a meccsbeállításoknál. De nagyon taktikáztam. Visszaemlékezve aznap volt kapus csere. 4-soros, 3 soros játék. Magas fontosság. Nos mindent, amit erőmben volt befolyásolni azt megpróbáltam. És bejött. Egy 0:3-as győzelemmel az első olyan bajnokcsapat lettem, aki nem az első osztályban kezdte a pályafutását.

Utána már nem sikerült olyan szép sikereket elérnetek. Mi volt ennek az oka?

Talán meglepő, amit írok, de emlékszek nagyon csalódottan fejeztem be a szezont a bajnoki cím ellenére is. Persze örültem de az öröm nem tartott sokáig. Hogy pontos legyek csak a szponzorpénzek újbóli letárgyalásáig. Ekkor történt az, hogy a 7 helyen záró Kartal HC csapta 178? körüli szponzorajánlatot kapott én meg 135M körülit. Akkoriban ez óriási pénz vagy gazdálkodási előnyt jelentett egy csapatnak.
Itt történt nálam az a változás, hogy érdeklődni kezdtem inkább a játék ekonómiai működéséről. Elkezdtem számolgatni, hogy mennyi is az annyi. Csináltam egy saját részletes auditot. Logisztikus létemre lemodelleztem szezonokra előre, hogy ha így marad a helyzet, hogyan alakulnak a csapatok alakulásai szezonokkal később. Pénzileg ...becsült csapaterősségileg...ki mennyi játékossal tud fejlődni ...stb. Persze voltak egyes témában nagy tévedéseim is de becsléseim eléggé helytállónak bizonyultak.
A számok a nagy lemaradást mutattak számomra. Hisz, ha nincs pénz nincs kereterősítés... ha nincs jó játék nincs többletpénz. Ez az egyensúly nálam teljesen felborult. Volt jó játék jól sikerült a szezon, de nem volt pénz fejlődésre. Első dolgom az volt hogy hibáimat kijavítsam. Azt kell mondjam, hogy idejében beláttam első ligára gyorsan hanyatló és második ligára elég erős kerettel rendelkezem. Sajnos már a 4 szezonban taktikai kiesést fontolgattam, de Kislacko és Kityusz uncolására maradtam még egy szezont, hátha tévedek. De nem tévedtem a 4 szezon végén már tisztán láttam hogy nem fényes a jövőképe a csapatnak. Számomra egy nehéz menedzseri döntést kellet meghozni. Nehezen de félretettem a játék élvezetét és egy hosszú átépítési fejlodési szakaszt terveztem be a kezdetleges hibáim kijavítására. Felmértem a játékos keretet és kiszámoltam az első játékosgeneráció képességeit és így megkaptam, hogy pontot mikorra is kell végeznem a stadion és létesítmény fejlesztésekkel, hogy a játékosok második és harmadik generáció csapatbeépítése előtt felkészítsem a csapat számomra vélt optimális fejlődési és ekonómiai hátterét. Ehhez az egyszerű de hosszadalmasan tartó kivitelezési tervhez tartom magam még napjainkban is. Azaz egyelőre a nálunk 5 szezonja tartó csapat átépítés végső stádiumába értünk. Pontosan 2010.9.18-án kezdődött az első rövidke fázisa. Utána 2010.12.26-án kezdődött a hosszadalmas második fázis, ami egészen 2012.3.26-áig tartott. Végső és számomra a legkellemesebb fázisát éljük a projektnek, ami pontosan 2012.6.6-ig fog tartani és csak az az egyszerű dolgom van hogy minél, több pénzt összegyűjtsek és befejezzem az építkezések utolsó szakaszát ami számomra már csak hab a tortán. Közben meg lassan készülök a csapaterősítésre és újból be-be kukkantok a piac életébe. Felmérem lassan a terepet, mire is számítsak a 11 szezontól.

A csapatod már egy ideje a II. liga egyik, ha nem a legjobb csapata. Lassan azt hinné az ember, hogy direkt nem is akarsz az Elit Ligában játszani. Mikorra várható a következő feljutás?

Persze mert így is van, ahogy írod. Nem is akarok direkt feljutni. Úgy taktikázok, hogy jó legyen nekem és a csapatomnak. Igyekszek leadni a döntőbe jutás jogát a ligatársaknak, de nem mindig sikerült. Így a másodosztályban az 5-6-7 szezonban a döntőkben volt olyan, hogy szoros osztályozó mérkőzéseken kellet alulmaradnunk.
Hogy sporttalanság? Ki hogy veszi. Nekem nem. De elfogadom, hogy vannak, akiknek nem tetszik, ahogy játszom a játékot, így taktikázok.
 Van még egy nyitott kérdés és attól sok minden fog függni. Feljutás? Hát annak is megvannak a pontos dátumai
Szerintem észre fogják venni a sporttársak még valamely szezon PO végjátékánál mikor is szeretném feljuttatni a csapatot vissza az első ligába. Lehet most lehet egy szezonnal később. Ki tudja.(a válasz: én) De be van tervezve. Egy feltételhez kötöttem magam. PO Bajnoki cím nélkül nem megyünk vissza az első osztályba, mert a közel jövőben nem tervezünk újbóli kiesést a csapatnak és szeretném, ha meglenne ez a kupa is a vitrinben.

Köszönöm a válaszaidat! Sok sikert a továbbiakban!

A 3. szezon a BL-ben nem sikerült sajnos csapatainknak. Egy csapatunk sem jutott tovább a csoportkörből. A KgyK viszont nem várt meglepetést okozott. Nem csak, hogy mind a 3 csapatunk továbbjutott a csoportkörből. De a Demon Flyers döntőbe jutott és a megszerezte a második helyet is. A sors fintora, hogy a csoportkör után két csapatunkat a rendszer rögtön össze is sorsolta, majd a következő fordulóban ismét két magyar csapat játszott egymás ellen, így végül magunkat sikerült „megvernünk”. Na de ilyen az élet!

Legyen ennyi elég mára, folytatás a következő héten, de egy másik cikket is tervezek április 6-ára, bár nem ebben a témában. Tartsatok velünk legközelebb is!