PowerPlay Magazine

A sikeresség többféleképpen mérhető a sportban. A legegyértelműbb és leginkább elfogadott mércét a megnyert tornák, érmek és helyezések száma adja - ezt viszonylag könnyű számon tartani, és egy adott sportág, vagy épp az olimpiák összesített éremtáblázata remek képet nyújt az országok sikerességéről. Nem ez a szimpla tabella azonban az összehasonlítás egyetlen formája, rengeteg különböző rangsorolás létezik, amik nem egyszerűen a megnyert érmek száma alapján állítják sorrendbe az országokat, hanem ezt a számot valamilyen más releváns adatra levetítve adják meg. Az egyik legigazságosabb, legvalósabb képet mutató, és nem utolsó sorban itt, a PPM-világában is mérhető ilyen adat az egyes országok népessége, online nyelvre fordítva a felhasználóinak a száma. Sikeresebb-e például az egy olimpián 30 aranyat nyerő, 1 milliárd lakossal rendelkező Kína, mint a 8 aranyérmet szerző 10 milliós lélekszámú Magyarország? Erre a kérdésre nehéz egyértelmű választ adni, kötve hiszem mondjuk, hogy Kínában bárkit is érdekel a népességszámra levetített rangsor, szerintem mégis rendkívül fontos, hogy több oldalról szemléljük, ezáltal pedig árnyaltabb képet kapjunk a sikerességről. Egy biztos - Magyarország már az összesített olimpiai tabellán is a felettébb impozáns 8. helyezést foglalja el 167 megnyert aranyérmével, ha pedig ezt levetítjük az országok népességére, még kedvezőbb a helyzet: hazánkat csupán két ritkán lakott északi állam, Finnország és Svédország előzi meg az így kapott tabellán.

Ennek alapján több kérdés is felmerült bennem: vajon a való élethez hasonlóan a PPM-ben is vannak felülteljesítő, szinte már csodát tévő országok? Vagy ahogy az egy matematikai elveken működő online játéknál feltételezett, kegyetlenül a puszta számadatok döntenek? És Magyarország vajon van-e annyira sikeres itt, mint a való életben a nyári olimpiákon? Ugorjunk fejest a számok és a statisztikák kietlen világába, és lássuk!

A tornagyőzelmek és az érmek összeszámolása viszonylag kevés gondot okoz, ezért azt hagyjuk későbbre: elsőként a viszonyítási alapul szolgáló felhasználók számát határozzuk meg. Kétféle elérhető adat kerülhet itt szóba, az érmek számát viszonyíthatjuk egy adott ország jelenleg meglévő sportcsapatainak, vagy a játék története során valaha regisztrált összes felhasználójának számához. Sajnos egyik viszonyítási alap sem tökéletes, hiszen az első variációban nincsenek benne az elért siker idején esetlegesen meghatározó, azóta viszont törölt és megszűnt csapatok és felhasználók, míg a második variáció esetében a használt szám mindössze egy kicsiny töredéke gondolta valaha is komolyan ezt a játékot. Én mégis ez utóbbi opciót tartom kifejezőbbnek, mégpedig azért, mert általában a való életben is az össznépességhez, a potenciális sportolókhoz viszonyítanak, nem pedig a konkrétan az adott sportot űző emberekhez - bár minden bizonnyal ez a viszonyítás is létezik, éppen ezért a cikk végi összefoglaló táblázatban mindkét mérőszámot használom. Sőt, ezeket most rögtön össze is hasonlítom egymással: az alábbi táblázatban az országok neve mellett feltüntettem a valaha volt összes regisztrálót, illetve a jelenleg aktív, pontosabban regisztrált csapatokat is, sportágakra lebontva. A számok mellett zárójelben jeleztem, hogy az adott felhasználói számmal melyik ország hányadik helyen áll az érintett rangsorban:

Megállapítható, hogy szignifikáns, kirivó különbség a kétféle számítási mód között csak egyetlen nemzet, Törökország esetében figyelhető meg. A törökök majdnem félszázezer regisztrációt számlálva az előkelő 5. helyen tanyáznak az all-time listán, a jelenleg aktív csapatokat tekintve viszont csak labdarúgásban kerültek be egyáltalán a 20 közé. Én ezt személy szerint nem igazán értem, gyorsan be is söpröm tehát az anomáliát a kivétel erősíti a szabályt szőnyege alá, és robogok tovább. Több érdekes dolgot is leszűrhetünk a táblázatot szemlélve. Ezek talán legkevésbé meglepő eleme, hogy - mint oly sok egyéb online játékban is - a Közép-Európai országok dominálnak elsősorban, a csehek, szlovákok és a lengyelek vezetésével, de mi vagy épp a lettek is ott vannak az élmezőnyben. Sőt, elmondható az is, hogy a lettek mellett hazánk áll a legjobban az összes regisztrált felhasználó és a jelenleg aktívak összevetésében, más szóval a játék egyik legkitartóbb nemzeteként is említhetjük magunkat. Megállapítható továbbá, hogy bár az esetek többségében nagyjából arányosan oszlik el egy adott ország érdeklődése a négy PPM sport iránt, a sportkultúra és a hagyományok azért itt-ott beleszólnak a dologba. Példának okáért a lettek, a finnek, a kanadaiak vagy a svédek sokkal szívesebben játszanak a hazájukban óriási népszerűségnek örvendő hokival, mint a többi sporttal. Ugyanilyen okból kifolyólag a brazilok és az argentínok a focit részesítik előnyben, miközben a jégkorongra kis túlzással rá sem bírnak nézni, és az amerikaiak is sokkal több fantáziát látnak a kosárlabdában és a hokiban, mint a számukra majdhogynem ismeretlen kézilabdában. Tisztán látszik az is, hogy a labdarúgás a legnépszerűbb a négy labdajáték közül, és itt a többi sporthoz - de főleg a hokihoz - képest az egyes országok csapatainak száma közti különbség is kisebb. Ezek számomra mind kifejezetten érdekes dolgok, de kissé elkalandoztam: térjünk vissza a cikk témájához, a sikerességhez.

A viszonyítási alap kijelölése után jöjjön a sikeresség elsőszámú mércéje, a megnyert érmek összesítése! Elsőként a legrégebbi PPM sport, a jégkorong felnőtt és utánpótlás világbajnokságain elért eredményeit rendszereztem:

Ezt követően nézzük meg a még csak pár szezont megélt kézilabda világbajnoki eredményeit:

Most pedig jöjjön a mindössze két világbajnokságon túllevő, számunkra rendkívül kedves kosárlabda minitabellája:

Utóbbi kettő játék tabellájából sok okosságot még nem tudunk levonni, csak reménykedhetünk benne, hogy kézilabdában hamarosan érmet nyerünk - így csatlakozva Lettországhoz, akik eddig egyedüli nemzetként mind a 4 sportban rendelkeznek legalább egy medállal - kosárlabdában pedig folytatjuk az elkezdett sikersorozatot.

Szándékosan hagytam utolsó sportnak a labdarúgást, hiszen a másik három sportággal ellentétben itt nincs túl könnyű helyzetben az ember az eredmények összeírásakor és mérlegelésekor. A hokival, kézivel és kosárral ellentétben a fociban ugyanis nem szezononként megrendezett világbajnokság van a PPM-ben, hanem IRL mintára 4 szezononként van a VB, rendeznek - szintén 4 szezononként - Eb-t (pontosabban Európa Kupát) illetve Interkontinentális Kupát, az "üres" szezonokban pedig megrendezésre kerül a PPM Football Challange Cup. Hosszas mérlegelés után úgy döntöttem, hogy a VB eredményei mellett számításba veszem a Challange Cup és az EK küzdelmeit is, ám az Interkontinentális Kupáét nem. Ennek oka, hogy pusztán a VB-k figyelembe vételével az összesített éremtáblázaton olyan brutális túlsúllyal szerepeltek volna a hoki eredmények, amit a két sport közti mindössze 3 szezonnyi differencia egyáltalán nem indokolna, ezért - bár lehet, hogy egyes kapitányok nem veszik olyan komolyan, mint a világbajnokságot - a Challange Cup beszámítása mellett döntöttem. A legnagyobb fejfájást az Európa Kupa okozta, de presztízse, illetve a tény miatt, hogy gyakorlatilag szinte egy az egyben egy VB-nek felel meg, ezt is belevettem az összesítésbe. Hátrányt szenvedett viszont emiatt a VB-ken sem teljesen esélytelen két dél-amerikai nagyágyú, Argentína és Brazília, de úgy döntöttem inkább elfogadom ezt, mint hogy az Interkontinentális Kupa figyelembevételével olyan kis létszámú és ebben az online világban jelentéktelen országoknak húzzak be eredményt mint Japán vagy éppen Taiwan.

Végül nem maradt más hátra, mint a meglévő eredmények összesítése és viszonyítása a kijelölt mérőszámokhoz - az érmek értékének megkülönböztetésének érdekében súlyoztam a medálokat, az aranyat 3-nak, az ezüstöt 2-nek, míg a bronzérmet 1-nek vettem a számításoknál. Utolsó lépésként a kapott számmal elosztottam először az adott ország összes valaha regisztrált felhasználóját, majd a jelenleg regisztrált sportcsapatokat, így megkapva az all-time egy főre illetve a jelenlegi egy sportcsapatra jutó érmek számát:

Jól kivehető, hogy a mezőny több csoportra oszlik mindkét számítás szerint: az első csoportot tulajdonképpen egyetlen nemzet, Lettország alkotja, aki minden létező számítás szerint a powerplaymanager egyik, ha nem a legsikeresebb országának tekinthető. A letteken kívül is akadnak viszonylag kevés regisztrált felhasználóval rendelkező, ehhez mérten viszont relatíve sikeres nemzetek, például Litvánia, Finnország vagy Szlovénia, ők szintén mindkét összevetésben kiemelkednek a mezőnyből, de pusztán összesítésben nincsenek az élmezőnyben. A következő nagyobb csoportot a nagy létszámú, ennek megfelelően a legsikeresebb országok közé tartozó nemzetek alkotják, mint Szlovákia, Csehország, Lengyelország vagy Magyarország. A harmadik csoportba az "egyszeri sikert" elérő nemzetek tartoznak, de ne feledjük, hogy már az ennek a tabellának a végén való szereplés is siker, hiszen a sereghajtók így is tagjai az érmet nyert országok nem túl népes táborának, amit a PPM nemzetek 3/4-e nem mondhat el magáról.

Úgy gondolom az említetteken kívül még rengeteg egyéb következtetés és érdekesség levonható a táblázatokból, a statisztikák és összefüggések iránt érdeklődöket bíztatom is, hogy ássák bele magukat még mélyebben a témába. Én zárszóként megelégszem egyetlen következtetés levonásával: Magyarország nem csak a való életben, hanem PPM világában is igazi sportnemzet.