PowerPlay περιοδικό

Vasárnappal lezárult a PPM Foci 10. szezonja, felnőtteknél lezárult egy újabb időszak, az utánpótlás  csapatok pedig első szezonjukon vannak túl. Lássuk ki miként látja a hátunk mögött hagyott időszakot!

Kicsit rendhagyó módon ezúttal nem kérdések sorával estem neki alanyainknak, hanem pár szóban arra kértem őket beszéljenek az elmúlt pár hónapról, mit éreznek, illetve mit várnak a folytatástól? Lássuk eslő körben a magyar válogatott éléről búcsúzó Frecsit:
 

Ez egy nagyon rövid értékelés lesz, nem mennék most bele a részletekbe...

Először is szeretném megköszönni a segítségedet és a közösség támogatását, valamint a szurkolást amit hétről -hétre kaptunk! :)

Világ Bajnokság:

A csoportküzdelmekből való továbbjutást tűztük ki célul, ami nem sikerült és ez számomra is nagy csalódás...
Nagyon erős csoport volt a miénk, és pozitívumként a csak a vereségek számát tudnám kiemelni, 3 meccsen hagytuk el vesztesként a pályát, viszont a sok döntetlen okozta a vesztünk... Jellemző, hogy a nagyon erős Németországnak sem sikerült kivívnia a továbbjutást, ami persze cseppet sem szolgál a mentségünkre, de jelezheti, hogy történtek váratlan és meglepő eredmények.
Remélem a következő párosnak több sikerben lesz része! 

A tavalyi szezonban azért volt egy kis sikerben részünk, amikor is megynyertük a PPM Challenge Kupát a Portugália, Németország, Olaszország és Dánia elleni győzelmekkel...:)

Nagyon sok sikert kívánok a leendő kapitánynak és segédjének! :)

Én személy szerint szintén nagyon köszönöm, hogy veled is együtt dolgozhattam, illetve talán mindenki nevében írhatom, hogy a PPM CC kupát is nagyon köszönjük! :)

Most pedig jöjjön a skótok vezére, Hoops:

A szezont a szokásos barátságos meccsekkel kezdtük. Megpróbáltam erős ellenfeleket keresni, hogy kipróbálhassunk különböző taktikai beállításokat. 
Szlovénia ellen egy bravúros győzelemmel (2:1) kezdtünk, majd jött Szerbia, ahol aztán gyakorolhattuk a védekezést rendesen. :) Igaz, hogy fontosságkülönbséggel, de lehoztuk a meccset döntetlenre, nem született egyik oldalon sem gól. A már szokásos Magyarország - Skócia mérkőzésen hatalmas szerencsével ismét döntetlen született (1:1), bár a játék képe alapján több góllal ki kellett volna kapnunk. Kolumbia ellen hoztuk a kötelezőt (3:0), majd hullámvölgybe került a csapat. Kikaptunk Dániától (1:2) és Angliától (0:2), majd Írország ellen - ugyan tartalékos és védekező szellemű csapattal - is csak egy döntetlenre (1:1) futotta. Felemás érzésekkel vágtunk neki a selejtezőknek, bevallom, féltem a nagy zakóktól és a bosszantó pontvesztésektől.

A selejtezősorozatot Peru ellen kezdtünk idegenben, sajnos a negatív széria tartott még, kikaptunk 1:0-ra, de az igazi aggodalmat a 2 kaput eltalált lövésünk adta. Itt már halványultak az esélyeink a továbbjutásra.
A következő meccsen Montenegrót fogadtuk, 70 percet kettős emberelőnyben játszottunk, nem meglepő, hogy simán nyertük is a meccset (5:0). A csoport leggyengébb csapata, Paraguay ellen spóroltunk az erővel, lehetőséget kaptak a tartalékok is, 1:0 ide. Argentína ellen már nagy volt a tét, a vereségünk (0:2) tulajdonképpen meg is pecsételte sorsunkat, csak folyamatos csodák esetén maradt volna egy pici matematikai esélyünk a VB-re. 
Minden mindegy alapon nekiestünk a spanyoloknak 3 csatárral és a szezon meglepetését szállíthattuk a csoportban, tulajdonképpen lefociztuk az ellenfelet, sima 2:0 lett a vége. A következő meccsen Portugália ellen elszállt minden reményünk, sajnos nem tudtunk méltó ellenfélként szerepelni, 0:3 - Skócia biztos kieső. Az utolsó fordulóban még megkavartuk a csoport állását, az addigi 1. helyezett Svájc a skóciai látogatásán elvesztett két "tuti" pontot (0:0), ami a csoport negyedik helyére taszította őket vissza. 
A szezont egy német vendégszereplés zárta, igazságosan megosztoztunk a pontokon (2:2).

Összességében eredményesnek tekintem a szezont. A selejtezőkön 3 győzelem, 3 vereség és 1 döntetlen felülmúlta a várakozásainkat. Skócia ugyan nem jutott ki a VB-re, de igazából ez is a realitás. Úgy érzem, Kislackóval kihoztuk a maximumot a csapatból. A selejtezők után több skót menedzser gratulált a szerepléshez és biztattak minket, hogy folytassuk a munkát. A gratulálók között ott volt az előző választáson részt vevő ellenfelem is, aki most nem is indul a kapitányi posztért. A skót közösség rendkívül zárkózott, ezek az elismerő szavak nálunk nem ritkák, de Skóciában, ahol igazából a kommunikáció nem létezik, ez hatalmas dolog. Büszke vagyok a munkánkra, büszke vagyok Kislackóra és természetesen a skót menedzserekre is. 

Szeretnénk folytatni a munkát, hisszük, hogy ez a csapat hamarosan beérik és ott lehet a következő kupán. Hajrá Skócia!

Most pedig folytassuk a sort az utánpótlás csapatokkal, elsőként DunakesziSE, az U20-as csapat kapitánya:

Először szeretnénk Tomival megköszönni az egész éves biztatást és szurkolást, illetve, hogy a további bizalmatokat is elnyertük.

A hátunk mögött hagyott szezon felemásra sikeredett. Hál Isten sérülésekkel nem nagyon volt hátráltatott a csapat, ezért mindent terv szerint végig tudtunk csinálni. 
A 7 lejátszott barátságos mérkőzésen mindössze 2 találkozón nem tudtunk nyerni, az egyik a magyar felnőtt válogatott elleni 5-0-s vereség, a másik pedig a hollandok elleni roppant izgalmas és gólgazdag 4-3-as vereség. 
A barátságos mérkőzéseken javarészt gyengébb csapatok ellen játszottunk, ennek az a magyarázata, hogy szerettünk volna minél több világranglista pontot szerezni, ami hál isten sikerült is és nem egyszer előfordult, hogy a mi válogatottunk vezette a világranglistát. 

A világbajnoki selejtezőkön is nagyon jól teljesített a csapat. Az első 2 roppant fontos meccset otthon a két riválisunkkal szemben sikerült megnyernünk, sőt a 3. rangadót idegenben X-re hoztuk. A másik 4 meccsen szerzett 9 ponttal sikerült csoportelsőként zárnunk a csoportban az első forduló után. Egyedül az Uruguay elleni meccset sajnálom, ahol egy 11-esnek hála 1 gólos vereséget szenvedtünk.

Végül a szezon utolsó hetében jött a PPM kupa, ahol egy eléggé erős csoportba kerültünk. Célunk a továbbjutás volt, de ez sajnos nem lett meg, hiába álltunk továbbjutásra a 3. csoportmeccs 83. percéig, amikor sikerült kiegyenlíteniük az ukránoknak és X-re menteni azt a meccset, ezzel a döntetlennel nem mi, hanem az ukránok jutottak tovább a csoportból. Kis vigasznak talán megfelel, hogy az ukrán válogatottnak sikerült meg is nyernie ezt a tornát.

A 10. szezonban csapatunk erősségét a csatárok jelentették, az Orsós-Kassai-Sáska hármas nagyon jól teljesített és szinte alig lehetett kiszorítani őket a keretből. Ehhez képest a ránk váró szezonban talán a csatár poszt lesz a legnagyobb gondunk, hisz a keretben lévő 4 csatár közül, egyedül Lencz említhető klasszisnak, ő a 19 évével is jobb, mint a másik 3 20 éves csatárunk. 

A taktikai részéhez nincs sok hozzáfűzni valóm. Szinte az egész szezonban a 4-4-2-es hadrendet játszottuk, az általam nagyon kedvelt 3-5-2 nem volt ideális a tavalyi csapathoz, mivel a középső középpályásaink nem voltak kiugróak ezért nem akartuk arra fektetni a hangsúlyt, egy jóval biztonságosabb 4 védős felállás mellett tettük le leginkább a voksunkat és bíztunk benne, hogy a csatárok rendre betalálnak. A csatárokban nem csalódtunk, hiszen 17 meccs alatt 14 meccsen legalább rúgtunk 1 gólt.

A jelenlegi szezonban szeretnék kipróbálni jóval több felállást és taktikát is, készülvén a VB-re. Megpróbálunk a lehető legtöbb erőnlétet spórolni és a VB-re tartogatni a játékosok nagy részét.

A tavalyi szezon után minimum az a cél hogy túljussunk a VB csoportkörén.

Új játékosok behívására ezen a héten fog sor kerülni, ki már nem fog kerülni senki a keretből. 
Aki esetleg úgy érzi, hogy egy játékosa esélyes az U20-ba nyugodtan keressen meg engem vagy Tomo75-t. 

Sok sikert az U17 kapitánypárosának és a leendőbeli felnőtt válogatott kapitány párosának!

Hajrá Magyarország!

Zárás képp pedig jöjjön Ferrri, aki az U17-es legényeink vezére:

Az u17 topikban terveztem, hogy írok pár soros összegzést, de örülök hogy cikk készül rólunk is, így több menedzserhez jut el.
Szerencsére azt kell hogy írjam, utánpótlás téren nincs okunk panaszra, nagyon sikeres szezont zártunk. Pontveszteség nélkül vezetjük a vb selejtező csoportunkat, veretlenek maradtunk a szezon mind a 20 mérkőzésén, megnyertük a szezonvégi PPM challenge torna A csoportját, vezetjük a világranglistát.
A saját elvárásaimat is messze túlteljesítettük, úgyhogy nem tudok és nem is szabad kritikát megfogalmazni a csapattal szemben.
Szeretném mégegyszer megköszönni a válogatott játékosok tulajdonosainak, hogy meghallgatták kérésemet , tartották az edzésarányokat, és folyamatosan adták a tapasztalatot a fiatal játékosaiknak.
Véleményem szerint ez volt az idei sikeres szereplés egyik alapja. Ezt szeretném kérni a jövő u17-es válogatott jelöltjeitől is. Volt olyan játékos aki nem sok lehetőséget kapott, de szeretném mindenki megértését kérni, itt nincsenek haverok, számolás van, a számok döntenek arról ki lesz kezdő és ki kerül padra, vagy csak sima kerettag marad.
Kapitánytársamnak Zoli barátomnak is szeretném megköszönni a munkáját, remekül tudunk együtt dolgozni.:)
A mostani társaságot az u20-as kapitányok is folyamatosan figyelemmel követik, véleményem szerint páran hamarosan felbukkanhatnak az u20-as keretben is.

A jövőről is ejtsünk néhány szót:
A jövő szezon u17-es kerete 95%-ban megvan. A szezon első hetének végére meglesznek a behívások is, türelmet kérnénk mindenkitől, a jelöltek listáját egyébként nyilvánosságra hoztam már az u17-es topikban.
Fél lábbal már a vb-n vagyunk, tehát spórolhatunk a vb-re, és amennyire lehet spórolni is fogunk. A lehetőségekhez képest minél magasabb erőnléttel szeretnénk az alapcsapatot kivinni a vb-re. Ehhez az alapok már adottak.
Ez elég lehet a céljaink eléréséhez, ami a korosztályos vb cím, akár jövőre, akár 3 szezon múlva. Természetesen a földön járunk ezután is, mivel egy-egy piros lap simán meccseket dönthet el. Remélhetőleg ritkán futunk majd bele ilyenekbe.
Számítunk a már említett lehetőleg minél több játékidőre a játékosoknál akkor is, ha már épp kerettag.
Köszönjük szépen a közösség támogatását, és kérjük ugyanezt a jövőben is.

Sok sikert kívánok az u20-as és a nagyválogatottnak is!

Hajrá Magyarország!

Nem szaporítanám tovább a szót, gratulálok minden menedzsernek, mert bár ki kisebb, ki nagyobb eredményt ért el, senki sem szégyenkezhet. Csak így tovább mindenki, Hajrá Magyarok!