PowerPlay Magazin

Amikor cirka egy hónapja megnyertük az U18-as jégkorong világbajnokságot, akkor arra gondoltam, hogy a hoki VB aranya kapcsán fogom kérdezni. De ha őszinték vagyunk magunkkal, akkor láthatjuk, hogy ilyen fajta cikkeket alig olvasnak... Na meg szerintem több ő nekünk, mint egy kapitány, aki aranyat hozott nekünk. Kevesen tudják, de Zoli tagja volt a magyar PPM csapatnak még a játék kezdetén – majd nem bírta tartani a száját, és kirúgatta magát. Szerkesztőként egy halom cikkel okított minket a játék különböző szegmenseinek elemzésével. Szerencsére – minden negatív hatás ellenére – nem kedvetlenedett el, és közösségünk érdekében sokat tett, és tesz napjainkban is... Legutóbbi tananyagát (PPM tanfolyam hala(n)dóknak - 9, Húrelmélet) nemrégiben olvashattátok...

K: Sokan ismernek téged, hiszen évek óta tevékenyen részt veszel a jégkorong válogatott játékosaink nevelésében, az U18-as csapatunk vezetésében. Na meg a PPM találkozókon is részt veszel... Mégis az új menedzserek számára mutatkozz be nekünk! Mit csinálsz a való életben?

A főszerkesztő úr ezt kérte: „bőven, sokmondatos válaszokat írni„ - így a kedves olvasó vessen rá, ha elunja magát olvasás közben.
 A való életben élem a valós életemet. Révkomáromban vagyok otthon immár 16 éve és kb. ugyan annyi ideje vagyok nős.

Melečky Zolinak hívnak - ezt úgy olvassák, hogy melecski, és senki sem tudja mit jelent. Igazából így is írták régebben, de anno a nagyapámék rákényszerültek megélés céljából átköltözni Csehország nyugati határvidékére, ahonnan a háború után kiebrudalták a németeket. Apám ott született és így írták be az anyakönyvbe. Aztán már így maradt.
Persze idővel hazaköltöztek, Bagotára, ami egy falu volt az Ógyallai sörgyár mellett. Illetve, akkor még a sörgyár helyén a volt Ordódy birtok állt. Ma már Ógyalla (Hurbanovo) része. Gyerekkoromban az utcán jégkorongoztunk, mert szinte egész télen volt hó, autó meg tán kétóránként ha elhaladt az utcán. Ha lesózták, azon nyomban lesöpörtük. Mindaddig, míg a postás, a biciklijét tolva, el nem csúszott, és kezét nem törte. De hál Istennek nem sokkal az eset után megnyílt a sörgyár hűtötte jégpálya, ezután már kicsivel komolyabb szintű jégkorongot játszottunk. Sok évig jártam oda sportolni, még az után is, hogy Fesztyéktől átköltöztem Jókai városába.

Most már csak a PPM jégkorong maradt, de hát vénember ne panaszkodjon...
Kitanult vasutasként a révkomáromi fűtőházban dolgoztam hosszú évekig, majd amikor megszüntették, átkeltem a Dunán és a (dél) Komáromi Nokia cégégnél javítottam a telefonokat. Sajnos ez is megszűnt, így visszatértem a villanymozdonyok javításához, ezúttal az Érsekújvári (Nové Zámky) fűtőházban. Nem tudom meg várjam-e, míg ez is megszűnik...
A PPM-en kívül van még egy internetes hobbim. Komáromról gyűjtök régi és jelenkori képeket és teszem közzé a facebookos oldalamon (Komáromi fotoalbum). Ezzel kapcsolatosan egy falinaptárt is szerkesztek és árulok, immár ötödik éve. Ha már eldicsekedtem vele - így néz ki az idei: naptár. De már elkelt mind.


K: A kezdetek óta nyomod itt az ipart. Sok mindent láttál, megéltél... A magyar PPM csapat szerkesztője is voltál anno. Aztán sikeresen ki is dobattad magad. Hogyan emlékszel vissza az ős időkre? Melyek a legkedvesebb emlékeid erről az időszakról?

Nagyjából el is lőtted a kérdésben az összes válaszomat. A PPM előtt a Hockey Arena nevű hasonló stílusú játékban nyomtam, aztán mikor elindult a PPM béta verzió, elkezdtem játszani ezzel is. A HA játszása idővel abbamaradt, mivel a PPM messze felülmúlta azt a játékot. Voltam én itt már akasztott ember is, de aztán Iván felhívott (a magyar PPM csapat kiadós unszolására), hogy ugyan már másszak le a kötélről, szívesen viszont látna a játékban.
Az ősidők szépek voltak. A játék lényegéről nem sok mindent hoztak nyilvánosságra, az útmutató is csak amolyan ködösített alapfogalmakat magyarázó iromány (volt?). A fejlesztők úgy gondolták, hogy sokkal szórakoztatóbb, ha a menedzserek maguktól találják ki, mi hogyan működik. Akkorjában ez eléggé bosszantott, de visszanézve igazuk volt. Tényleg ez volt benne a szép. Sok beszélgetésnek, vitatkozásnak és különböző játékelméleteknek ez volt az elindítója. A fórumokat alig bírta az ember olvasni, csak a szlovák „kérdések és válaszok" fórumon napi 100-200 hozzászólás volt. Jó volt. Sajnos ez mára már megszűnt.
A szerkesztői postról azért dobattam ki magam, mert már nem volt kedvem írogatni...
Vagyis hogy nem is így volt. A szlovák nemzeti csapattagok egy része elég nagy előnyre tett szert egy nem teljesen fair üzleti taktikával. Idővel ez persze kiderült és a büntetésükön kívül bevezették az etikai kódexet (mely kötelező a csapattagoknak). Volt benne pl. egy olyan kikötés, hogy egy csapattagnak nem szabad olyan véleményt írnia a fórumon, amely kritizálná a játékot, vagy a fejlesztőket. A pontos szövegre már nem emlékszem. Ezzel én nem értettem egyet. Ráadásul a kódex létezését is titokban kellett tartaniuk, én meg úgy döntöttem, hogy nem „írom alá". Máig sajnálom egy kicsit. Mármint, hogy nem lehettem tovább a nemzeti csapat tagja.
De vissza a kérdéshez: a legszebb emlékeim a régi PPM időkre érdekes módon, pont ezek a kihágások voltak. Ide számolhatjuk még pl. a Paprika forradalmat, az Indiai fórumokon való „titkos" beszélgetéseket, stb.
Persze nem csak ilyenek voltak. Pl. nagyon szép emlék a legelső Budapesti találkozó, a válogatott indítása előtti nagy közös felkészülési munkák, a sok fórumozás, rivalizálás, Excelezés, stb.
Apropó Excelezés... Volt egy füzetem, ahová minden feljegyeztem, a fórumokon elcsípett infóktól, elméletektől kezdve a csapatom fejlődéséig. Később – vasutas létemre – megtanultam egy kicsit dolgozni az Excellel, meg screeneket elmenteni. Még a bétabeli csapatom screenjei is megvannak valahol...

K: Szlovákiában mindent elértél. Bajnoki cím, kupagyőzelem a talonban. A KGYK serleg is birtokodban, a BL-ben is majdnem összejött az arany... Az elmúlt idényben aztán a magyar U18-as jégkorong válogatottal is a csúcsra értél. Melyik sikered számodra a legkedvesebb?

Nah, az a „majdnem összejött" bántja is a csőrömet rendesen...
Általában mindig az aktuálisan utolsó serleget tartottam a legértékesebbnek. Most – hogy befejeztem a serleggyűjtést, még mindig ez a helyzet. A VB arany az VB arany. Már csak azért is, mert 4 szezonnyi munka áll a világbajnok csapat mögött. Amikor átvettem az U18-ast az I divízióban, akkor „születtek" az aranycsapat tagjai, és már akkor elkezdtem foglalkozni velük.
Egy-egy szezon eredménye jól esik, de az igazi sikernek a hosszas munka eredményeit tartom.
És ha már megint dicsekszek, akkor megemlítem a nemzeti kupában elért 68 győztes meccsemet zsinórban. Ez – a randomot figyelembe véve – csak bug lehet.

K: Az U18-as válogatottunk közelében maradtál, hiszen nidesz számít a segítségedre. Tudom, hogy nem igazán szereted ezt a másodhegedűs szerepet... Mennyire szólsz bele az idei U18-as csapat vezetésébe?

Nidesz úgy döntött, hogy maradjak segédként arra az esetre, ha vele valami történne.
Pl. ha elütné egy mozdony , akkor átvenném a hatalmat. Igyekszek nem beleszólni, végül is azért adtam át a stafétabotot, hogy más szemlélet is érvényesülhessen, még ha esetenként nem is értenék egyet vele. Egy dologról beszéltem ez idáig le, de azt sem erőltettem túlzottan - legalább is én úgy érzem.

K: A 15 éves tehetségeink felkutatását, ideális fejlődésükkel kapcsolatos teendőket is magadra vállaltad hála Istennek. Tudom, hogy milyen brutál meló ez - jó magam is szezonok át csináltam. Plusz a klub csapatodnál és "farm" csapatnál is a fiatal tehetségeket vásárolsz, és játszatod is őket. Ezek mintha egy újabb arany előszelét vetítenék előre?

A remény hal, meg a többiek. Végül is a VB-n mindenki egy kicsit az aranyban bizakodik. És most, hogy az U 18-as rangsor legelején tanyázunk, természetesen a drukkerek elvárják a sikert. Még ha nem is minden szezonban, vagy nem is aranyat, de azért néha-néha hoznunk kell majd valamilyen érmet. Ebben az adatbázis sokat tud segítetni. Hál Istennek vagyunk néhányan, akik ezzel foglalkozunk, átnézzük a ligákat, megfigyeljük a frissen született ifiket, stb. Ez a munka ezen a fórumon folyik: Tehetségkutatás
Az infók nálam gyűlnek össze egy adatbázisban. Remélhetőleg a mindenkori kapitánynak ez majd segít egy jó csapat összeállításában. 

K: Tudom, hogy a PPM játék egyik legnagyobb kritikusa vagy. Mostanában egyre többször hallom felőled, hogy várod a "lámpa oltást"! Olvasva az Ivannal készült interjút, nekem nem ez jut eszembe. Másrészt, látva hogy mennyi - ennél sokkal gyerekesebb - menedzserjáték fut sokkal kevesebb felhasználóval, nem érzékelem az eljövendő sötétséget. Mi a véleményed erről?

Várja a rossebb.
Csak sajna a csapatok egyre nagyobb mértékű elkopását nem lehet figyelem nélkül hagyni. Sajnos pár évvel ezelőtt Ivánék rossz döntést hoztak, mert rosszul mérték be a játék célközönségét. Egy gyerekeknek készült dizájnnal álltak elő és a játék taktikai beállításait sem akarták már tovább bonyolíttani, hogy a gyerkőcök el ne vesszenek bennük. Csak hát a gyerekek jobban szeretik a kétgombos játékokat meg a pay to win féléket. Fizetni azért, hogy néhány szezonon át pofozó bábu legyen a csapatod a többiek számára - az nem gyerkőcöknek való.
Mindenesetre a játék még itt van, és még egy jó ideig itt is lesz. Iván nem buta gyerek és mivel az ő alkotásáról (is) van szó, remélem, nem hagyja teljesen elhalni. De ez majd kiderül.

Köszönöm a válaszokat! További sok sikert, kitartást kívánok Neked a játékban és az életben!

Köszönöm figyelmeteket, tartsatok velünk legközelebb is! Szép napot Mindenkinek!