PowerPlay Magazine

Az előző szezon végén jégkorong válogatottaink szenzációs teljesítményt nyújtottak. Ez a teljesítmény egyértelműen megérdemel egy cikksorozatot.  A cikksorozat első részének az u20-as válogatott lesz a főszereplője.

Az U20-as válogatott 4. helyezést ért el a világbajnokságon. Külön öröm, hogy ez lett a „leggyengébb” helyezésünk, a 3 VB-n.  Ez egyébként az U20-as válogatott történetének eddigi legjobb eredménye és ha a többi válogatottunk eredményeit nézzük is csak 5 olyan alkalom volt, amikor hasonló, vagy jobb eredményt értek el csapataink.

A mai cikk egy interjúban fogja meccsről-meccsre elemezni  az u20-as VB magyar mérkőzéseit. Az interjú alany, mily meglepő, a válogatott szövetségi kapitánya, Huntsabi lesz.

Kezdjük az elején, a Fehéroroszok elleni mérkőzés csak nüanszokon múlott, de meglett. Egy érdekessé, hogy a 3. harmadban 3 soros játékra váltottatok, ám ez nem hozott döntést a rendes játékidőben. Mi a véleményed a mérkőzés akkori alakulásáról?

Nos, a nyitómeccs mindig nagyon fontos egy ilyen hosszú sorozatban, mi pedig győztesen szerettük volna venni az akadályt, ami ha döcögősen is, de sikerült. A meccs után én magam nem voltam elégedett az eredménnyel, a fórumon próbáltak aztán nyugtatni, hogy ez is szép eredmény, nincs semmi gond. Tényleg billenhetett volna mondjuk a másik irányba is a mérleg nyelve, és a két pont jobb mint az egy vagy a nulla. Többet játszott a 3-4. sor, úgy véltük ők is megoldhatják a meccset, de a fehéroroszok szívósnak bizonyultak. Utólag szerencsére az itt elbukott egy pont semmit sem befolyásolt.

A második akadályt Kanada ellen már egyértelmű sikerrel vettétek. Mi billentette a javunkra a mérkőzést véleményed szerint?

A Kanada elleni találkozó vízválasztó volt számunkra. Viszketett mindkettőnk tenyere a két szezonnal ezelőtt történtek miatt, nagyon szerettünk volna visszavágni az akkori vereségért. Másfelől a revans mellett a továbbjutás szempontjából is kulcsfontosságú mérkőzésről volt szó, nem volt izgalommentes az összecsapás, végül kihasználva egy ötperces kanadai rövidzárlatot megnyugtató előnyre tettünk szert, a végén már spóroltunk is. Mi döntött a javunkra? A jobb kapusteljesítmény és a nagyobb csapaterő. Érdekes viszont, hogy azonos taktika mellett is Kanadának volt több lövése. Az első harmadban, aztán három sor mellett már egál volt. Döntő volt, hogy átálltunk három sorra, mindenképpen nyerni akartunk.

Majd egy törvényszerű vereség. A statisztika alapján talán túl egyértelmű is. Mi történt a csehek ellen a csoportmérkőzésen?

Az első két meccs remek eredményeinek köszönhetően eldőlt, hogy bejutunk a középdöntőbe, ezért úgy döntöttünk Lacival, hogy nem fogjuk az első két sort nyüstölni az egyébként hasonlóan erős csehek ellen a csoportelsőség megszerzéséért, hanem pihentetjük őket. Nem akartuk azonban feladni a meccset teljesen, így nagyon magassal mentünk itt is, viszont kímélni akartuk a 3. sort, ezért nagyobb jégidőt a 4-5. sorunk kapott, ők pedig sajnos ennyire voltak csak képesek. Konkoly is pihent, tartalékoltuk a középszakaszra, legalábbis azt hittük. Emellett (szégyen, nem szégyen) szurkoltunk Kanadának, hogy 3 ponttal mehessünk tovább, végül azonban nem volt szerencséjük és csoportutolsók lettek, nekünk pedig maradt a két pont. Aztán a kanadaiak ki is estek az A-csoportból, amit Laci és én is rettenetesen sajnálunk… :)

A csoportkörből továbbjutottunk a középdöntőbe, viszont „csak” 2 pontot vittünk magunkkal. A következő 3 meccs azonban hozható volt, ennek ellenére mégis meglepetés, hogy mind a hármat hoztátok. Gondoltátok volna, hogy a középszakasz majd ilyen sima lesz? Mi volt a győztes taktika a középszakaszban?

Magam is meglepődtem, hogy ennyire jól vettük az akadályokat. A 4. helyről verekedtük előre magunkat a csoport 2. helyére. Az első meccsen nem is tudom mi történt, lehet, hogy a finn kapus részegen állt a ketrec elé, nem hittem a szememnek, mikor láttam, hogy a 12. percben 5-0-ra vezetünk. Nem igazán a taktika döntött ezen a meccsen, hanem a kapus. Igazából a második két meccset könnyebben nyerhetőnek tartottuk, úgyhogy spórolva vágtunk neki ennek a meccsnek, az eredmény alakulásának köszönhetően a végéig tudtunk kisebb fontosságon menni. A kapuban maradt továbbra is Kucska, hiszen csak egy meccs állt mögötte, és mint mondtam a másik kettőre akartunk koncentrálni. Aztán olyan jól teljesített, hogy a románok ellen is meghagytuk. Itt kötelező győzelem következett megintcsak, és ismét egyrészt a továbbjutás végett, másrészt pedig hát mégis presztízsmeccsről beszélünk. A románok a csehek elleni meccs feladásával hangoltak ránk, tudtuk tehát, hogy mire számítsunk. Nekik ez volt az utolsó szalmaszál. Úgy gondoltuk, hogy nekikmegyünk támadóval és a kapuhoz szögezzük őket. Végülis magabiztosan győztünk, ami továbbjutást jelentett, egyúttal lehetőséget egy újabb spórolós zárómeccsre.

A horvátok ellen a csoport második helye volt a tét. Tavaly kétszer is elvertük őket (az emlékezetesebb a vb-döntős mészárlás volt), idén is erre készültünk. Ismét az első két sor nélkül, és bár Konkoly már toporzékolt a kispadon, ezúttal is pihentettük. El akartuk kerülni a szlovákokat és a letteket, győzelem volt a cél, tehát továbbra is támadtunk. A horvátok meg nem nagyon mertek nekünk rontani, így végülis kényelmes győzelmet arattunk, egy shotouttal feltéve a koronát a csoportkörös teljesítményre.

Majd jött a rájátszás, és jöttek a spanyolok. A meccs előtt elmondhattuk, hogy a reális elvárást teljesítettétek. Talán egy kicsit többet is, hisz az előző VB-n még egy divízióval lejjebb vitézkedtetek. Minek köszönhető a spanyolok elleni győzelem?

A vb előtt azt mondtam, hogy a csapatnak minimum a nyolcban a helye, ennek az elvárásnak meg is feleltünk, na de ha már itt vagyunk, onnantól lehet nagyot álmodni.

Ez az a meccs viszont, amin győztünk ugyan, de már sosem tudjuk meg, hogy mi lett volna ha… Ugyanis ez a nap kicsit zsúfolt volt a számomra, és nem sok időm jutott a taktika beállítására. Laci meg nem volt gépnél. Be is állítottam, aztán elmentem itthonról. Este hazaértem, és teljesen megdöbbenve tapasztaltam, hogy 1. továbbjutottunk, aminek nagyon-nagyon örültem 2. az előző napi taktikát játszottuk, viszont a jégidő már más volt. A terv az volt, hogy Normállal megyünk (Támadó helyett) és 4 sorral vágunk neki a meccsnek (3-mal mentünk végig). Nem tudjuk meg mi lett volna, ha… Lehet hogy kiesünk. Lehet, hogy továbbjutunk. Viszont lehet, hogy pont az itt elbukott erőnléttöbblet hiányzott ahhoz, hogy sikerrel vegyük az elődöntőt. Már nem tudjuk meg. Ami viszont így elmondható, hogy  beleszaladtunk az ellentaktikába, viszont a spanyolok megtették azt a szívességet, hogy ellazázták magason az első harmadot, mi pedig köszöntük szépen és gyorsan bepakoltuk a meccset eldöntő gólokat. Hozzáteszem, a spanyolok az egész vb-n ugyanazzal a csapattal és kapussal nyomultak, így igazából megérdemelték a sorsukat, a fáradt kapusuknak ütöttünk hármat, utána pedig már hiába cseréltek. Konkoly hátára vette a csapatot, gyönyörűen röpködött a ketrec előtt, élt mint hal a jégen. :)

Aztán jött az elődöntő. Az elődöntőben mi a kisebbik rosszt, Lettországot kaptuk, Ez valamivel egyszerűbb párosításnak tűnt, mint a Csehország – Szlovákia, de így is nagyon nehéz meccsre lehetett számítani. Szoros meccsen kikaptunk. Min ment el a mérkőzés? Egy ilyen eredmény után egyáltalán meg lehet állapítani, hogy mi volt az a kicsi különbség, ami az ellenfél javára döntött?

Nem mi voltunk az esélyesek, le kell szögezni. A végeredmény pedig a statisztikák alapján igazságos, bár természetesen csalódást keltő. Nagy élmény volt nézni a meccset, a PPM-találkozó résztvevőivel közösen szurkoltunk a monitor előtt. Itt már nincs könnyű ellenfél, de azért érdekes volt, hogy azonos taktika mellett is ennyivel jobbak voltak a lettek. A rendes játékidőt azért még megmentettük, de ami a hosszabbításban történt…Fejben már mindenki a szétlövésre készült. Volt is a környéken egy pálinkásüveg, nagyot húztam belőle a gól után…

Minden mutatóban jobbak voltak a lettek, kivéve a lövést, talán ez is látszik a végeredményen. Ha a lövésük rendben van, talán hamarabb eldöntik. Ami még talán hiányzott az a kis plusz erőnlét amit említettem. Cseréltünk is egyet-kettőt, hogy frissebb emberek legyenek pályán, de ez is kevés volt. Az utolsó pillanatig nyílttá tettük a meccset, így igazából nem panaszkodhatunk. Sajnos nem volt szerencsénk.

Egyértelmű volt, hogy a bronzmérkőzésen vagy a döntőben nehéz ellenfelet fogunk kapni. Bronzmérkőzés lett, megkaptuk a cseheket. Megint. Az első mérkőzés után nem sok jóra számíthattunk, de itt le kell szögezni, hogy az eredmény, amit elértünk már így is minden elismerést megérdemelt. A bronzmérkőzés sajnos túl sima volt. Tényleg ekkora a különbség a két válogatott között? Mi lehetett a vereség fő taktikai oka?

Érmet akartunk nyerni és visszavágni a csoportkörös vereségért. Hozzáteszem a cseheknek semmi keresnivalója nem volt a bronzmeccsen, 55-22-es lövésarány mellett kaptak ki 2-1-re a szlovákoktól, döntőt kellett volna játszaniuk. Sajnos a bronzmeccsre már elfogytunk, de megint érthetetlen, hogy azonos taktika mellett miért lett ekkor a lövéskülönbség. 36 percig tartottuk magunkat, aztán vége lett, Konkoly sem bírta a nyomást. A becsületgól legalább összejött a végére. Jobb csapatuk volt, meg talán vissza is kapták azt amit az elődöntőben elveettek tőlük. Összességében reálisnak értékelem a 4. helyünket.

Végül az U-20-as válogatott 4. lett. Nagyszerű eredmény. Te hogy értékeled a szereplést?

Fantasztikus, friss feljutóként négybe kerülni óriási teljesítmény. Arról nem is beszélve, hogy az eddigi legjobb U20-as vb-szereplést sikerült összehoznunk. Összességében rendben volt a szereplés, sikerült megfelelnünk az elvárásoknak. Szívből örülünk, hogy izgalmas perceket és örömet szereztünk a közösségünknek. Mindenesetre magasra tettük a lécet az új szezon előtt.

De tényleg csak röviden, mi a véleményed a másik két válogatottunk szerepléséről?

Lenyűgöző. Minden elismerésem a kollégáké, le a kalappal! Gyönyörűen csillognak az érmek! Soha rosszabb szezont!

Ti kapitányok láthatjátok talán ezt a legjobban, de ezen eredményekből kiderül az, hogy a jelenlegi utánpótlás nevelésünk jó úton jár vagy ez egy egyszeri csoda volt, amit nagyon helyén kell kezelni?

Kapusban, védelemben és szélsőposzton picit gyengébbnek érzem az idei keretet a tavalyinál, centerben viszont jobban állunk. Az U18-as csapat remeklése szerintem azt bizonyítja, hogy az a társaság egy nagyon ígéretes generáció, remek lenne megismételni a mostani teljesítményt az U20-nál is jövőre. Szerintem a mostani U20-as csapat nem lesz képes megismételni az előző produkciót, de ne legyen igazam, mindent meg fogunk tenni, hogy minél tovább jussunk az idei vb-n is. Van néhány hangyányit félreedzett fiunk, és olyan is aki jó képességű, de rossz helyen van, őt megpróbáljuk kimenteni, a félreedzett srácok tulajaival pedig már felvettem a kapcsolatot, hogy helyrebillenjen a képességeik egyensúlya. Van, ahol edző vásárlását kell kérni. Kevés az igazán tapasztalt játékos. Aki jó képességű, az nem elég tapasztalt, aki meg igen, az kevésbé ügyes, mint a többiek. Nehéz lesz megtalálni az ideális összetételt, néhány poszton szoros a verseny, az első két sor egyértelműnek tűnik, de utána lesz tülekedés.

Végezetül köszönöm az interjút, a közösség kilenc napon át kitartó szurkolását, biztatását, a tippjáték szervezőinek a munkájukat, a résztvevőknek a részvételt és végül, de nem utolsó sorban a tehetségkutatásban áldozatos munkát végzők tevékenységét, akik nélkül egyik korosztály sikeres vb-szereplése sem jöhetett volna létre! Hajrá Magyarország, Hajrá Diósgyőr!

Én köszönöm a témát teljesen kimerítő válaszaidat és gratulálok a gyönyörű eredményhez!

Holnap a felnőtt válogatott VB szereplését elemezzük. Ebben DemonX lesz a segítségünkre . Tartsatok velünk holnap is.