Часопіс PPM

Szeretnék gratulálni az egész Magyar közösség nevében a Kupagyőzelmedhez, az Alapszakasz megnyeréséhez és a Bajnoki címhez. Már felsorolni is sok, annyi mindent nyertél.

PP Magazin: Korábbi interjúban említetted, hogy nős vagy és van két gyönyörű gyermeked. A család mennyire tudja tolerálni, hogy sok idődet elrabolja a játék? Mikor és mennyi időt tudsz a játékra fordítani?

Kityusz: A családom elég nehezen viseli, hogy ahogy ők mondják, állandóan a laptopomat buzizom, de azért próbálok a lehető legkevesebbet ülni előtte. Ezért van az, hogy általában délután 5 és este 8 között viszonylag ritkán vagyok megtalálható. Szerencsére a munkahelyemen be tudok lépni, így napközben próbálom elrendezni, amit tudok, este pedig miután a gyerekek már alszanak, újra megjelenek, és osztom az észt. J

PP Magazin: Online játékok közül nagy valószínűség szerint a PPM a kedvenced, de ha nem online játszol, akkor mit szeretsz a legjobban?

Kityusz: Igen, valóban a PPM-et szeretem a legjobban, és nem azért, mert jól megy, hanem mert egy kicsit a sajátomnak érzem ezt a játékot, hiszen a magyar fordításban is jelentős részem van, örülök, hogy tudok segíteni másoknak, és valóban játékként kezelem, nem pedig harcként. Ha nem az online játékokat nyomom, akkor szívesen nézek filmeket, Hali-meccsre járok, de csípem a családi összeröffenéseket is, szeretek társasozni a gyerekekkel, pókerezni a haverokkal, és újabban egy terepasztal felépítése foglalkoztat, mint minden fiús apukát. Ezen kívül szívesen utazgatnék, ha lenne rá pénzem.

PP Magazin: Melyik a kedvenc sportágad, és melyik klub áll a szívedhez a legközelebb?

Kityusz: Ezzel a kérdéssel úgy vagyok, hogy inkább megfordítom, mert kevesebb olyan sportág van, amit nem szeretek, ilyen a ritmikus sportgimnasztika, műúszás, műkorcsolya, torna. A labdajáték bármelyik jöhet, akármekkora koncentrációban. A világ legnagyobb Haladás szurkolójának tartom magam, a 80-as évek közepétől járok a meccsekre, és nem érdekel, hogy NB1, NB2, vagy Megye 2. A családom mindig azzal ugrat, hogy a bírónak a kapusokon, és az asszisztenseken kívül az is meg kell néznie a Rohonci úton, hogy én megérkeztem-e, és csak akkor lehet elindítani a meccset. Van még egy csapat, amelyiket külön figyelni szoktam, bár a meccsekre már idő- és pénzhiány miatt nem járok, a körmendi kosárcsapat.

PP Magazin: Nyaralásod alatt Horvátországban találkoztál Stonehenge-el. Mesélnél a találkozásról néhány szót?

Kityusz: Be kell valljam, hogy Karcsival (már nem tudom Stonehenge-ként emlegetni) azóta beszélgetek nap, mint nap, mióta egyszer valahogy (nyilván már fogalmam sincs, hogy mikor, és hogyan) jelentkezett nálam. Nagyon örülök, hogy sikerült a magyar csapattaggá varázsolni, mert ő legalább folyamatosan unszol, mikor nincs kedvem valamit megcsinálni. Addig mondogatja, míg meg nem csinálom. De ugyanez Lacira (Kislacko) is érvényes, bár őt, emlékeim szerint mi kerestük fel, hogy legyen Hlp. Visszatérve a nyaralásra, június végén voltunk a családdal Horvátországban eléggé délen, és először Karcsi úgy tervezte, hogy ők jóval északabbra lesznek, és kicsit később is, de végül meggondolta magát valami családi indíttatás miatt. Az elindulás előtt ezért mobilszámot cseréltünk, és megbeszéltük, hogy találkozunk. Egyik reggel, valamikor fél 6-kor hívott a mobilom. J Nyilván nem vettem fel, hanem valamikor délelőtt visszahívtam, és találkoztunk egy kávéra. Hát mit mondjak a találkozásról. Beszélgettünk egy jót.

PP Magazin: Most térjünk át a játékra, és beszéljünk a sikereidről. A 3 győzelem közül, melyiknek örülsz a leginkább, és miért?

Kityusz: Erről azt gondolom, hogy a Kupasiker a legértékesebb, mert ott minden párharc 1 meccsen dől el, nem lehet hibázni, ráadásul abban a sorozatban mindenki indul, így kvázi minden csapatot meg kell verni a győzelemért. Ha a játék 10 év múlva még létezik, akkor kb. 30 Kupagyőztes lesz Magyarországon. Jelenleg több mint 800 csapat van, így azt hiszem érthető, ha a Kupa a legértékesebb trófeám.

PP Magazin: Valljuk be, hogy nem a legizmosabban kezdted a szezont. Ha valaki az elején azt mondja, hogy megnyered bármelyiket, kiegyeztél volna vele?

Kityusz: Én ezt másként látom. A szezon teljesen jól indult, igaz az első bajnokimat elvesztettem, de szinte végig benn voltam a legjobb 8-ban. A nulladik szezon két hetében végignéztem az ellenfeleket, és az már akkor látszott, hogy nagyon egyformák a csapatok, kicsik a különbségek. Éppen ezért, ha valaki a szezon elején azt mondja, hogy bármelyiket meg fogom nyerni, elküldtem volna dilidokihoz. A célom az volt, mint mindenki másnak, bennmaradni az első osztályban.

PP Magazin: Lehet, hogy sokan azt mondják, ez az első szezon volt, és ezért sikerült mindent megnyerned. Mi a véleményed erről?

Kityusz: Erre azt tudom válaszolni, hogy teljesen igaza van. 1-2 hét után látszott, hogy sokan vagy nem játszottak a BETA-ban, vagy nem arra használták, amire kellett volna (persze ezt nem sértésnek szánom, én így gondolom). Rengetegen semmit sem foglalkoztak az erőnléttel, nem tudták jól összeállítani a csapatot, nem jól fektették be a kezdőtőkét, stb. Az első osztályban is ugyanez volt a helyzet. Nagyjából a liga csapatainak a fele volt ilyen csapat. Miután ez kiderült, már szinte biztos volt a 8-ba kerülés, és meg lehetett azt is mondani, hogy melyik 10-12 csapat lesz az, amely eldönti, hogy ki jut be a PO-ba. Persze még így is volt meglepetés, pozitív is, negatív is. Így rögtön kevesebb ellenfél ellen kellett megküzdeni a bajnoki címért.

PP Magazin: A Kupa győzelmet egy hatalmas meneteléssel sikerült elérned, sokszor idegenben győztél. Előnynek, vagy hátránynak érezted, hogy a csapatod Összértéke a szezon első felében alacsonyabb volt, mint az ellenfeleidnek, így idegenben kellett játszanod?

Kityusz: A csapat összérték figyelembe vételét a Kupasorsolásra a szezon elején igazságtalannak tartottam, hiszen a szezon kezdetekor is 1. voltam Magyarországon, de a BETA-val ellentétben itt a sorsolás csak a második hét végén volt, és az ÖÉ-t is akkor vették figyelembe. Emiatt két meccset idegenben játszottam le, ráadásul a legnagyobb ellenfelekkel. Mindenki, mindenhol szerencséről beszél velem kapcsolatban, de azt következetesen elfelejtik, hogy nekem túl kellett jutnom négy olyan ellenfélen, akik remek csapatot hoztak össze. Ebből a négy csapatból három szintén első osztályú volt, és mikor játszottam velük, akkor a ligában az első 4 hely valamelyikén tanyáztak.

PP Magazin: Ha megnézzük az I. ligát, igen alacsony pontszámmal sikerült nyerned a többi ligához képest. Az alapszakasz győzelmedért mennyire kellett keményen dolgoznod?

Kityusz: A két dolog szorosan összefügg. Gondolom, ahogy én is, úgy mindenki más is nagy lelkesedéssel kezdte a bajnokságot, mikor meglátta, hogy az első osztályban kezd. A mi ligánkban soha egyetlen percre sem volt noname csapat, mert azonnal feltöltötték a megüresedő helyeket. És a csapatok nagy része komolyan vette a játék elejét. De ahogy már korábban említettem, néhányan „eltaktikázták" magukat, így a szezon második felére visszaestek. De addig szinte mindenki ellen nagyon nehéz volt meccset nyerni, mert szinte bárki megverhetett bárkit. Volt csapat, amely hetekig vezette a tabellát, majd a szezon végén kiesett. Ezért elmondhatom, hogy nagyon nehéz volt megnyerni az alapszakaszt.

folyt.