Idő:

Csapataid:
Kommunikáció
Public account
  PRO Zóna
1330 kredit
Kredit vásárlás
Nyilvános oldalon tartózkodsz. Ha játszani szeretnél vagy bekapcsolódnál a beszélgetésbe, akkor be kell jelentkezned. Az új felhasználóknak regisztráció szükséges.

  PowerPlay Magazin

Játékosokat a piacra, hoki


Játékosokat a piacra, hoki

Tele vagy eladandó játékosokkal, akik fölöslegesek a csapatodba, de nem tudod mi alapján rangsorold őket? Tartasz attól, hogy véletlenül az egyik jó játékosodat teszed ki a piacra? Az is előfordulhat, hogy szándékosan ezt szeretnéd, na de ki a legjobb játékosod?

Ezekre a kérdésekre a legegyszerűbb megoldás, ha megnézzük a játékos ÁCSM-jét, ÖÉ-ét és a karrierhosszát. Azonban ez nem minden esetben ilyen egyszerű, ha azonos képességű játékosod van.

 

Két számítás módszert kívánok bemutatni, két utat, amivel el tudod dönteni, hogy kit adj el.

 

A játékos kiválasztásnak két útja van (na jó három, de az elég extrém.):

1.       Mindig a leggyengébb játékost akarod eladni, aki hosszútávon a legkevésbé fejlődő képes, alig termel hasznot. Ezzel az úttal eléred, hogy mindig a legjobb és legerősebb legyen a csapatod. Hátránya, hogy ezekből a játékosokból sok pénzre nem számíthatsz, nem nagyon tudod visszaforgatni játékos vételre, első sorban arra alkalmas, hogy építkezz belőle. Most tekintsünk el azoktól a szlovák és cseh V. osztályú csapatoktól, akik agyatlanul piacoznak, és semmi sem drága nekik. Na ők azok akik soha nem jutnak feljebb, ráadásul idővel abbahagyják a játékot.

2.       A második út (talán ezt próbálják a legtöbben követni), hogy a gyenge játékosok mellett, időről-időre egy-egy jó képességű, esetleg alapembert a piacra dobnak a menedzserek. Ez a legjobb mondja annak, hogy játékos vásárlásba fektess. A hátránya, hogy ezzel gyengíted a csapatodat, és csak akkor van értelme alapembert eladni, ha ezt minőségi cserével tudod pótolni. És a pótlás azt jelenti, hogy jobb képességű játékost építesz be. Ha ezt a piacról teszed, akkor sok pénzzel kell rendelkezni. Legalábbis a mostani piac árak mellett. Egyre kevésbé ritka, hogy 100 millióért adnak el játékost, de a 30-40 milliók simán röpködnek. Ez az út egyértelműen azoknak felel meg, akik azért ki tudják termelni az ilyen drága játékosokat.

3.       Az extrém utat csak az őrültek használják. Esetleg még azok, akik egy teljesen új csapatot akarnak építeni. Ekkor csak a legjobb játékosok kerülnek piacra, hogy minél nagyobb bevételre tegyen szert a menedzser, és feláldozza a csapat szereplését a pénz oltárán.

Mind két esetre ( a második és harmadik esetet egy kalap alá veszem) bemutatok egy számítási módszert, amivel megkönnyítjük saját dolgunkat. Nem kell más hozzá, mint egy excel tábla, annak ismerete és temérdek idő. Na annyira nem is kell olyan sok, kb. 1 óra alatt elvégezhető a feladat.

 

 

Az első képlet igazán puritán, de ezzel lehet talán a legjobban modellezni, hogy hosszútávon kit érdemes megtartani.

A játékos Össz értékét szorozzuk meg az Átlagos minőséggel szorozzuk meg a játékos korának reciprokjával és végül az egészet szorozzuk meg 100-al.

X = ÖÉ * ÁCSM * 100 * 1/Kor

Ebből a 100-as szorzatnak igen prózai oka van; az így kapott értékek szebben mutatnak. És ha itt tartunk, nem árt ha az excelben a cella formázásnál „számot" adunk meg 0 tizedes hellyel.

Ha ezt elvégeztük az összes játékoson, és sorba rendeztük az értékeket, láthatjuk, hogy mely fiatalokat érdemes a csapatba építeni, és kik azok a rutinos játékosok, akiktől hosszú távon meg kell válni. Biztos furcsa lesz, hogy előfordul, a most húzott 300 ÖÉ játékos előrébb van, mint sok öreg róka, akiknek több az ÖÉ-ük, ráadásul a skilljei magasabbak. Van még egy egyszerű trükk, amivel láthatjuk, hogy miért éri meg inkább a fiatalt beépíteni a csapatba. Minden játékos mellé írjuk ki, hogy az edzés fejlődésnél mennyi az átlagos fejlődés. (Arra vigyázni kell, ha olyan játékost is figyelembe veszünk, akinek csak egy skilljét nyomjuk, akkor az összességében csalóka eredményt ad. Ilyenkor érdemes ezt a játékost kihagyni a vizsgálatból.) Nem árt hó végi adatokkal dolgozni, mert annál pontosabb értéket kapunk. A kiírt adatot szorozzuk meg 1-2-5 évvel. (Vagy bármilyen időszakkal, ami nekünk szimpatikusabb) Pontosítok, szorozzuk meg 112 - 224 - 560 nappal. A kapott értéket adjuk hozzá a jelenlegi ÖÉ-hez. Ekkor láthatjuk, hogy a különböző intervallumok végén, hol fognak nagyjából tartani a játékosok. Természetesen van néhány dolog, amivel nem lehet kalkulálni; sérülések, edzőtábor stb. De jó képet nyújt arról, hogy a fiatal játékos mikor építhető be a csapatba.

 

A második képlet már jóval összetettebb. És ahogy említettebb fentebb, azt a célt szolgálja, hogy megmondjuk vele, melyik játékosunk éri a legtöbbet a piacon. Vágjunk bele:

X = ÁCSM * ÖÉ * 1/Kor * Tapasztalat/100 * Karrier hossz * Átlagos fejlődés

Azért osztunk 100-al, hogy itt is hasonló számokat kapjunk, mint a másik képlet esetében. Látszik, hogy a piaci érték meghatározásához, már jóval több dolgot figyelembe kell venni. Mivel beugrik a tapasztalat, így a fiatal titánok kevesebbet érnek, mint a rutinos rókák. Igaz, ebben a számításban más célt határoztunk meg magunknak. Ha ezt az egyszerű számítást elvégezzük, megkapjuk, hogy melyik játékosunkért „kellene" a legtöbbet kapnunk a piacon. A kellenével a szlovák és cseh csapatokra célzok.

Egy komoly vásárló, aki képes kiadni 100 milliót egy játékosra, a képletben megadott adatokat veszi figyelembe. (Kivéve az átlagos fejlődést, mert azt nem látja) Egy idősebb játékosnál -18 év fölött- igen komolyan figyelembe veszik, hogy mennyi a tapasztalata, és már nem csak az számít, hogy milyen a skill elosztása az adott játékosnak. A fiatal játékosoknál az ÁCSM, illetve a skillek adott edzhetősége dönti el, hogy mennyit fizetnek egy játékosért.

 

Remélem senkinek nem ártott meg egy kis számolgatás. Levezetésképen olvassatok el egy régi riportot a Magyar közösség egyik legnagyobb - ha nem a legnagyobb - játékos dílerével: ferrri-vel.

 





Cikk értékelés: Gyenge - Normál - Kiváló     Ennyien olvasták: 288

Megosztás a Facebook-ra   Megosztás a Twitter-re   Megosztás a MySpace-re