PowerPlay Magazin

Az előző cikkben ott hagytuk abba, hogy megnéztük az I. ligába jutott csapatok hogyan szerepeltek. (A háborúhoz 3 dolog kell: pénz, pénz, pénz.)

A mostani cikkben bővebben kitekintenénk, megnéznénk, hogy néhány liga hogyan áll az létesítmények építésével.

Górcső alá vettük az I. ligát, a II. ligából kettőt és 3-3 ligát az utolsó két osztályból. (Ha valakit érdekel, a következők voltak a ligák: I/1, II/1, II/3, III/3, III/7, III/11, IV/2, IV/9, IV/15.) Az adatokat a rájátszás előtt kb. 3 héttel gyűjtöttük össze, azóta ezek a számok természetesen ettől eltérő eredményt mutatnak, a mérték azonban nem változott egymáshoz képest.

Következzen egy táblázat, majd a magyarázat, hogy mit láthatunk.

Az oszlopokban fel van sorolva, hogy az egyes ligákban, az 1-20-ig helyen álló csapatoknak összesen mennyi befejezett létesítmény szintjük van. Az legalsó három sorban a következők találhatóak: az adott liga átlaga, az adott liga legtöbb létesítmény szintje, és az adott liga legkevesebb létesítmény szintje. Látható, hogy a legtöbbel az I/1 és a II/1 liga rendelkezik. Valószínűleg nem véletlen, hiszen a két legerősebb ligáról van szó. Ennek egyszerű a magyarázata, ebben a két ligában a legaktívabbak a menedzserek, és ez a Béta utáni besorolásnak köszönhető.

Legkevesebb épületszint hasonló analógia mentén, a III. ligától kezdődik. Ugyanis a Team Noname csapatok összesen 1-1 szinttel rendelkeznek az épületekből. (És hol található menedzser nélküli csapat? Az alsóbb ligákban.) Egy kezdő menedzsernek, így szinte a nulláról kell építkeznie, ha meg kap egy ilyen csapatot. (A jövőt ebben látnám, hogy időnként emelik a Team Noname csapatok épületszintjét, hogy ne szakadjanak le annyira a kezdő játékostársaink.) Mikor a cikket írtam, még nem tudtam, hogy a fejlesztők mit terveznek, azóta olvashattuk, hogy ők is észrevettek valamit: Terveink a következő szezonra

Ha megnézzük a ligák átlagát, láthatjuk, hogy nem meglepő módon az I.liga áll a legjobban. Végig böngészve ezt a sort, nagyon jól látszik, hogy minél alacsonyabb ligát vizsgálunk, annál kisebb az átlag. Itt látszik kiválóan, hogy a ligákba sorolás milyen módon történik új játékosok esetén. Azaz nem arról van szó, hogy egy új játékos rögtön az utolsó ligában kezd, ezzel feltöltve az adott osztályt, hanem sorban, legelölről, leghátra haladva teszik a rendszer osztályokba menedzser társainkat. Ez a kialakítás a véleményem szerint felemás megoldás, mert egy új játékos esetén jó hír, hogy nem feltétlenül legalsó ligába kerül, viszont a játék szempontjából nem szerencsés megoldás. Jobbnak tartanám, hogy feltöltsük az alsó ligát, legyen sok aktív menedzser az alsó ligában, ezáltal erősebb lenne az alsó liga is, és könnyebb lenne a későbbiekben a feljutóknak bent maradni a magasabb osztályban. Ennek a magyarázatába majd a későbbiekben kitérnék, amikor az összértékről beszélünk.

Ez az ok fejtésem is időközben aktualitását vesztette. (Terveink a következő szezonra)

Egy újabb táblázat következik:

Ami jól leolvasható a táblázatról (a többi leíró statisztikai adattal nem fárasztanálak benneteket, de azért a táblázat tartalmazza őket), hogy az I/1 ligában van a legkisebb tartomány, amin belül mozognak a menedzserek az épület szintek elkészítésében. Magyarul, itt a legkisebb a különbség a legmagasabb szint és a legkisebb szint között. Ennek az értelmét a következőekben fogom bemutatni.

Ha összeadjuk a ligákon belül az összes csapat épület szintjét (lásd: Összeg) akkor látható, hogy nagyon soknak tűnik az I/1 javára. Azonban ez még nem árul el sok mindent, tehát jó lenne pénzben is kifejezni. Erre jobb lehetőséget nem találtam, mint amit egy újabb táblázatban mutatnék meg:

Fogtam a 15 szinthez tartozó építési árat, és elosztottam a szintekkel. Majd az így kapott összegeket összeadtam, és elosztottam a szintek összességével. Az eredmény az lett, hogy nagyjából 250 ezerbe kerül átlagosan egy szintet felhúzni. Ha valaha elkészülünk valamelyik létesítmény összes szintjével. Fogadjuk el ezt az összeget, és ekkor azt látjuk, hogy az I ligában eddig 188 milliót költöttek létesítményekre, míg az utána következő legjobb ligában, 159 milliót. Ez a különbség úgy gondolom elhanyagolható, mert ha visszaosztjuk 20 csapatra, akkor nincs 1,5 millió a különbség. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy már most sikerült eloszlatni a tévhitet, hogy a felsőbb osztályba játszók mennyire elhúznak anyagilag.

Na, ennyire nem egyszerű a helyzet, itt jön a képbe a korábban felvetett tartomány.  Ugye ez az I/1-ben 10. Ez a 250 ezerrel számolva 2.5 millió. Viszont az utána következő osztályban, ez 6,5 millió, és minél hátrébb megyünk a ligákban, ez annál több lesz.

De mi következik ebből a két adatból? Mit tudunk levonni abból, hogy a két osztályban csak 30 millió az összes létesítmény szint között a különbség, viszont a tartományban több, mint 2,5-szeres az előny a legfelső ligában? Ami (be)látható, hogy a különböző ligákban a kevésbé aktív menedzserek, és a Team Noname csapatok fogják vissza az egyes osztályokat, viszont az első 8-12 helyen lévő együttes, építésben felveszi a versenyt, a nála magasabb osztállyal. És az építéshez mi kell? Pénz, pénz, pénz.

Most még egy ábrát belinkelek, amin az építések látszanak, hogyan nyúlnak bele az alsóbb osztályok a felettük lévőkbe.

A piros szimbolizálja az I/1-et, a barna a II. osztályt, a sárgás a III. ligákat, és a világoszöld a IV. osztályt.

Van egy rejtett dolog, ami nem látszik egyik táblázaton sem; addig oké, hogy kiderítettük közösen, a ligák szépen kapcsolódnak egymásba, de az nem látszik, hogyan oszlanak meg az épületek. Azt kell mondanom, hogy két legmagasabb ligában a menedzserek specializálódtak, azaz nem azonos mértékben építenek egy-egy létesítményt. Vannak olyan épületek, amik priorítást élveznek. Míg a legalsó ligában a pénz szűke miatt, azonos mértékben építik az épületeket a menedzserek.

És végezetül; korábban volt egy szavazás, hogy ki melyik épületet nem preferálja az építkezése során. Ez lett a végeredmény:

Legközelebb az ÖCSÉ-vel foglalkozunk, és előre elárulom, nem lesz ennyi táblázat.

A következő fórumba várok mindenkit szeretettel (Gazdaság), ha a tapasztalatait meg szeretné osztani másokkal, vagy nem ért egyet a következtetéseimmel, és vitázna egy kicsit.